Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - Dr. Kávássy Sándor (FKGP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Önrész, avagy mit kíván tenni miniszter úr, hogy a hatóságával összefüggő törvényekből is száműzzük végre a falurombolás szellemét?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
3436 Jóakaratú bürokrata ne m is nyilatkozhat másként. Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. és az ugyane tárgyban 1994ben szintén XXX. szám alatt kiadott törvény ugyanis félreérthetetlenül, teljesen egyértelműen és világosan rendelkezik az önrész bevezetéséről. (15.40) Kedvezményezett területen e szerint a fejlesztéshez szükséges pénzeszközök 30 százalékával, a kedvezményezett körbe nem tartozó településeken pedig 40 százalékkal kell rendelkezniük az önkormányzatoknak, ha a közúthálózat működőképességének fenntartása és javítása érdekéb en akarnak tenni valamit. Látszólag az önrész igazságos és ésszerű intézmény, hiszen a látszat szerint arról van szó, hogy tegyen is, nyissa ki a pénztárcát, aki akar valamit; és az egyes települések kedvezményezett és nem kedvezményezett körbe sorolása el len sem lehet kifogást emelni, ha kedvezményezendőnek a hátrányos helyzetben lévő településeket tekintjük. Az olyan térségekben azonban, mint SzabolcsSzatmárBereg és a hasonlók azonban szükségszerűen fordulnak visszájukra a dolgok, ha ki akarnak törni az okból az özönvíz előtti viszonyokból, amelyekben ma is élni kényszerülnek. Nem tudják ugyanis letenni sem a 30, sem a 40 százalékot, kiváltképp ha frontáttörést akarnak elérni. Az önrész így kontraszelekciós tényezőként hat, a falurombolás folytatása más e szközökkel. Kérdezem tehát a fentiek után miniszter urat, mit kíván tenni, hogy a szóban lévő területről száműzzük, a Biblia szavaival a külső sötétségbe utasítsuk végre a falurombolás szellemét. Várom válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiból.) EL NÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Lotz Károly miniszter úr válaszol. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Képviselő úr faluromboló nak nevezi az útalaptörvényt, amely hatálybalépése óta több mint ezer, többségében hátrányos helyzetű településen tette lehetővé a közúti infrastruktúra fejlesztését, hozzájárult három év alatt több tíz milliárd forint értékű országos érdekű közút, hídép ítés, fejlesztés, fenntartás mellett közel 8 milliárd forint értékű önkormányzati fejlesztés megvalósulásához. Ezek a tények képviselő úr állítását semmiképpen sem támasztják alá. A törvény előírásai alapján az Útalapból viszont valóban csak akkor támogath atók az önkormányzati igények, ha azok meghatározott összegű, elég rugalmasan kezelt önrésszel rendelkeznek. E hányad vállalható bármilyen helyi forrásból vagy megyei önkormányzati hozzájárulásból. A helyi erőforrásokról azért nem mondhatunk le, mert az ön kormányzati törvény szerint a helyi utak fejlesztése, fenntartása önkormányzati feladat. Abban az esetben pedig, ha a szükségesnek ítélt fejlesztés az adott település anyagi kereteit messze meghaladja, élni kell a térségi összefogás, illetve a megyei segít ség lehetőségével. Egy hidat egy egész régió, egy egész térség használ, tehát nyilván nem egyetlen község érdekéről van szó. Ami a konkrét ügyet illeti, a Csenger és Komlódtótfalu közötti Szamoshidat leromlott műszaki állapota miatt kellett tizennégy évve l ezelőtt lebontani. A 105 méter hosszú híd igen régi híd, hullámtéri szűkületet okozott, amely fokozatos tönkremeneteléhez vezetett. A hidat az 1970es árvíz olyan mértékben megrongálta, hogy az akkor elvégzett megerősítésekkel is csak rövid ideig és forg alomkorlátozással lehetett használni. Az új híd pontos helyét részletes vizsgálatok alapján a régi hídtól mintegy 2, azaz kettő kilométerre jelölték ki, és 1977ben megépítették. A híd hossza több mint háromszorosa a réginek, s mind a hajózási, mind a stat ikai követelményeknek teljes mértékben megfelel. Komlódtótfalu lakóinak a korábbihoz képest mintegy 67 kilométeres kerülőt jelent, ha Csengerbe akarnak jutni, amennyiben a település lakói a régi helyen, a mostanitól 2, azaz kettő kilométer távolságban igé nyt tartanak egy másik híd felépítésére, ez összesen körülbelül 170 millió forintba kerülne.
