Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
3345 próbát. Tudniillik az üzletrésszel való jogosultságot mint vagyont vagy vagyonrészt a tulajdonosi jogok tekintetében a tulajdonos rendelkezése alatt kell hogy tartsa, és azzal rendelkezik is. Márpedig itt az üzletrészek vonatkozásában a tulajdonosi jogosultság nagymértékben csorbát szenved, különösen akkor, ha rendelkezési joga nincs a tulajdonosoknak. Márpedig a szövetkezet akár tagja, akár kívülálló tulajdonosa nem rendelkezhet mindenki ezzel egyformán. Egyébként megjegyezném még azt is, hogy a szövetkezeteknek a hitelessége egyáltalán alkotmányosan hogyan is nézne ki. Tudniillik az átalakulás során 1992ben vagy a későbbiek során '93ban a cégbírósági bejegyzésnél a szö vetkezeteknek nyilatkozni kellett, nyilvánvalóan a kitöltött adatlap alapján, a vagyonukról. Márpedig a vagyonuk összességét az üzletrészek összességéhez kötötték, s az én álláspontom szerint ez gazdasági társaságnak is tekinthető a szövetkezetek vonatkozá sában. Én úgy hiszem, hogy az üzletrészek a tulajdonosok érdekei, és a tulajdonosoké, tehát itt lényegében az alapító okiratban s a cégbejegyzési iratokban is a tulajdonostársak üzletrészarányát kellett volna összegszerűségében felsorolni, nem pedig az üzl etrészek összességét egy szövetkezeti vagyonként megjelölni. Én azt hiszem, ez nemcsak a mezőgazdasági, hanem általában az ipari vagy más szolgáltató szövetkezeteknél is fönnáll. A törvényjavaslattal kapcsolatban konkrétan az alábbi észrevételeim vannak mé g. A gazdasági társaságokba való belépése a tagoknak abban az esetben, ha ez szövetkezet, átalakulna, nyilvánvalóan az érintett személyek, akár az üzletrésztulajdonosok tagi része vagy a kívülálló része, gazdasági érdekeit tekinti elsősorban elsődlegesnek . Miért lépjen be akkor, amikor már valaki nyugdíjba kényszerül, tehát koránál fogva nem érdeke, hogy a szövetkezet átalakulása után gazdasági társaság tagja legyen. A kívülállókat pedig egyáltalán nem érdekli, nyilván csak abból a szemszögből vizsgálják a z üzletrészek hovatartozását, hogy mennyiben tudnak az üzletrész értékében vagyonhoz jutni. Lényegében a kérdés az még a szövetkezetek esetében az átalakulást követően: lesze hozadéka annak az üzletrésznek, amellyel belépnek abba a bizonyos gazdasági közö sségbe? A törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy öt éven belül kell elszámolni az üzletrész vagyoni értékével azzal a taggal, aki nem lépett be a gazdasági társaságba. Ez eléggé aggályosnak látszik, mert ha nem lép be, akkor az üzletrész értéke öt év múl va milyen nagyságú lehet, kérdés, hogy kifejezhető lesze akkor még pénzben. Ha a mai gyakorlatot nézem, előbb el kellene dönteni, mi az üzletrész névértéke, ami írott és adott, de mi a tényleges értéke. A szövetkezeteknél, általában a jogszabállyal, illet ve a törvényjavaslattal kapcsolatosan érintett szövetkezeteknél az üzletrész visszavásárlása következett be az elmúlt években, s ez a visszavásárlás a névérték mintegy 1020 százalékán vagy esetleg 25 százalékán történt. Tehát ha itt a törvényjavaslat arra utal, hogy visszavásárolják akár készpénzben vagy más módon, a készpénz még elfogadható volna, de akkor meg kellene mondani az előterjesztőknek, hogy ez a névérték szerinti visszavásárlási összeg, avagy a mindenkori gyakorlat szerinti jóval alacsonyabb ös szeg. Nyilvánvalóan erre nem utalnak az előterjesztők. Ugyancsak utalás van arra, hogy a visszavásárlás más módon is történhet. Erre sincs utalás. Nem tudom elképzelni, hogy egy vagyoni rész öt év múlva vagy öt éven belül más módon hogyan szolgálna kielégí tésére. A mai gyakorlat eléggé nyomott értékben vásárolja vissza ezt az üzletrészértéket. A fel nem osztható vagyonra is utalás történik a törvényjavaslatban. Tudniillik a fel nem osztható vagyon felhalmozása is azoknak az üzletrésztulajdonosoknak a vagyo nából jött létre, akik részben tagok, vagy részben kívülállóak. Tehát a fel nem osztható vagyon tekintetében is valahogy az üzletrész értékét vetíteni kellene. A hatálybalépéssel kapcsolatosan nyolc napot határoznak meg az előterjesztők. Álláspontom szerin t ez nem olyan sürgős, hogy nyolc napon belül hatályba lépjen.
