Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi-minisztériumi államtitkár:
3290 zsarolás tárgya jelenleg az Alkotmánybíróság is, és ez a Fidesz számára elfogadhatatlan. Kérem, hagyják abba ezt a politikát! Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces reagálásra megadom a szót Dornbach Alajos képviselő úrnak, az SZDSZ frakcióvezetőhelyettesének. DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már csak azért is szólok - és nemc sak frakcóvezetőhelyettesként , mert Kónya Imre megszólított. Visszautasítom azt a gyanúsítást, hogy kerékkötője lettem volna a jelöltállításnak! De bevezetőül annyit - néhányan már elmondták , hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény igen sok tekintet ben hiányos, maga az Alkotmánybíróság is évek óta szorgalmazza ennek a módosítását; az előző parlamentet négy éven keresztül terhelte ezért felelősség. Én több mint három hónappal ezelőtt a Népszabadságban egy újságcikkben tárgyailagosan, minden indulattól és minden politikai összefüggéstől mentesen leírtam, hogy az Alkotmánybíróság állandóan a politikai gyanúsítgatások kereszttüzében marad, amíg nem szabályozzuk azokat a kérdéseket, amelyek szabályozásra szorulnak. Pontosan a politikai támadásokkal szemben i védelem igényli azt, hogy az Országgyűlés a hat éve fennálló mulasztásos alkotmánysértést orvosolja, és alkossa meg azt a törvényt, amely az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint kötelezettsége. Ami a jelölés kérdését illeti: én elég felháborítónak t artom, hogy a sajtó megírhatta - valakik kiszivárogtatták , hogy a jelölőbizottságban kiknek a személyére tettek különböző képviselőcsoportok javaslatot, ugyanis a jelölőbizottság munkája nem nyilvános, pontosan a jelöltek személyiségi jogai védelme érdek ében. (15.20) De ha már Kónya Imre engem megnevezett, hogy a jelölőbizottság munkáját nehezítem, és minthogy a sajtó minden orgánuma megírta, hogy ki az a jelölt, akinek a jelölése kérdésében nincs egyetértés: Pokol Béla megválasztását természetesen a két koalíciós pártnak a bizottságban működő delegátusa ellenezte, és hitem szerint ellenezni fogja, amíg a képviselőcsoportok ezzel egyetértenek, mert Pokol Béla elkötelezett pártpolitikus. (Dr. Kövér László: Jaj, ne..!) Minden tiszteletem az övé mint jogtudós é, nem bírálom jogtudósi tevékenységét, de nem tartom helyénvalónak, hogy egy elkötelezett pártpolitikus az Alkotmánybíróságba kerüljön. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi a felszólalási idő leteltét.) Ha tehát nem változtatjuk meg a jelölés szabályait, akkor egy év múlva az Alkotmánybíróság működésképtelenné válik a kötelező nyugdíjazások folytán. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kormány nevében kétperces reagálásra megadom a szót Csiha Judit államtitká r asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyiminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Többször elhangzott már e Ház falai között és a tömegkommunikációban is, hogy a kormány sem most, sem máskor semmiféle támadást nem indított és nincs is szándékában indítani az Alkotmánybíróság ellen, sőt, az Alkotmánybíróság határozatait mindig és minden körülmények között tudomásul veszi és azokat tiszteletben tartja. Nem lehet azonban elvitatni a kormánytól - és másoktó l sem - azt a jogot, hogy az utóbb alkotmányellenesnek találtatott döntések körülményeit és azokat az indokokat, hogy miért nem volt a kormány számára előre látható a később bekövetkezett döntés, ismertesse. Ezért adtunk hangot azon véleményünknek, hogy a korábbi döntések és indokaik nem adtak kellő alapot azokra a következtetésekre, amelyekre utóbb az Alkotmánybíróság jutott. Azt a jogát sem lehet a kormánynak
