Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 4 (134. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
3288 (15.10) Ezért én nem minősítem az Alkotmánybíróság elleni támadásnak azt, hogy az elnök megválasztásának módjáról szó van. Szeretném leszögezni, hogy én a magam részéről egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy az Országgyűlés kétharmadának kelle ne az Alkotmánybíróság elnökét megválasztani. Ez nem az én véleményem, tehát Kónya Imrének velem szemben ebben a kérdésben nem kell megvédenie az Alkotmánybíróságot. Másik két megjegyzésem, amit én egy interjúban elmondtam: szerintem alkotmányos kötelezett ség az, hogy feltegyük ezeket a kérdéseket. Az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság egészének tevékenységéről nem lehet véleményt nyilvánítani. Én két ügyet említettem: hat éve húzódik az, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs ügyrendje, ebből a hat évből négy évig az MDF töltött be minden olyan pozíciót, amely ezen a helyzeten változtathatott volna. Ez nyilván azt mutatja, hogy ez nem egy egyszerűen megoldható kérdés, erről beszélni kell, és ebben a ciklusban ezt az immár hat éve tartó alkotmányos mulasztást pótolni kell, és kell ügyrend. Felvetettem azt, hogy a törvényhozók úgy döntöttek, hogy az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke - két, a mindenkori kormányzattól és a parlamentt ől független személyiség - azonos jogállással rendelkezik, azonos a javadalmazásuk is. Ennek ellenére 1994ben az Alkotmánybíróság elnökének a javadalma 1 millió 170 ezer forinttal meghaladta a Legfelsőbb Bíróság elnökének a javadalmát. Ezek a jog szerint rendezendő kérdések, amiket persze nem itt két percben kell megbeszélni, mert erre ez a hely alkalmatlan. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces reagálásra megadom a szót Toller László képviselő úrnak , az MSZP frakcióvezetőhelyettesének. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kónya Imrének és az MDFfrakciónak szíve joga, hogy a kormánypárti padsorokból vagy akár a kormányból elhangzó véleményeket minősítse. Ugyanakkor azokat a vél eményeket, amelyek részben szakmai, részben politikai állásfoglalások, durva támadásnak minősíteni az Alkotmánybíróság ellen, nem hogy túlzás, hanem ezt vissza kell utasítanunk. A másik kérdés mélyen szakmai kérdés. 1991 óta több sorozatos mulasztásos jogs zabálysértésben van a magyar parlament. A Hack Péter által említetteken túl - hogy például nincs ügyrendje az Alkotmánybíróságnak - nyilvánvaló, és ez az elmúlt évi költségvetési vitában is elhangzott, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény 2. §a alkot mánysértő. Ez mindössze arról szól, hogy az Alkotmánybíróság nem terjeszthet elő semmit a magyar parlament elé, mégis ez szerepel a normaszövegben. Teljesen nyilvánvaló az is, hogy a választás szabályai, bár jól láthatóan egy mondatban konszenzusra törekvő ek, ugyanakkor jelentősen akadályozzák a konszenzus létrejöttét. Ezért úgy vélem, hogy át kell gondolni ezeknek a szabályoknak az érvényesülését, és ez nem az Alkotmánybíróságra, hanem erre a Házra tartozna. A harmadik dolog: át kell gondolni az Alkotmányb íróság igénye alapján azt, hogy az előzetes normakontroll intézménye szükségese. Maga az Alkotmánybíróság, a törvényi felhatalmazás és kötelezettség ellenére úgy foglalt állást, hogy nem kívánja gyakorolni az előzetes normakontroll intézményét. Úgy gondol om, ha ezeket a kérdéseket megvitatjuk és a törvényhozás keretei között, ezek semmiféle durva támadást nem jelentenek az Alkotmánybíróság ellen, csak a diszfunkciókat hivatottak helyreállítani.
