Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - A délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők Magyarországon történő átvonulásáról és átmeneti állomásozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a békepartnerség más rész... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3126 vezető ereje is. Felkéri a magyar kormányt, a magyar Országgy űlést, tegye lehetővé azt, hogy Magyarországon átvonuljon, és időlegesen állomásoztassa, pihentesse csapatait. Úgy gondolom, hogy az előző törvényjavaslat - amivel azt hiszem, képviselőtársam is egyetért - elég biztonságot és garanciát ad arra, hogy milyen törvényes formákban történik ezeknek a csapatoknak az átvonulása, illetve állomásoztatása. Az időre vonatkozólag meg úgy gondolom, hogy a Biztonsági Tanács határozata lesz mérvadó, amely meghatározza a mandátumát ezeknek a békefenntartóknak, illetve joga lesz meghosszabbítani. (17.50) Viszont én nagyon nem szeretném, ha a Magyar Országgyűlés országonként bírálná el, hogy kik azok, akik ebben a békefenntartó szerepben felkérnek bennünket és megengedjük, hogy átmenjenek rajtunk, és kik azok, akik nem. Fura l enne, hogy mondjuk, az Egyesült Államokat átengedjük, esetleg Hollandiát nem, vagy ami rejtett célzás volt: esetleg Ukrajnát vagy Szlovákiát, amely szintén fel lett kérve... (Dr. Trombitás Zoltán: Oroszországot! - Zaj.) .., úgyhogy én meggondolandónak tarta nám ennek a javaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Mécs Imre úrnak. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tökéletesen megértem Szabad György képviselőtársam aggódását, hiszen a Nemzeti Kerekasztalnál együtt ültünk, és nem véletlenül alkottuk meg Európa legszigorúbb garanciális alkotmánymódosítását a katonák állomásoztatásával kapcsolatban. A magyar parlamenti kontroll a nyugati országok számár a fantasztikusan erős és szigorú, tehát ezt tapasztaltam a NATOval való tárgyalások során is és más személyes tárgyalásokon is. Úgy gondolom, hogy a magyar alkotmány és a magyar honvédelmi törvény, továbbá az a kialakult gyakorlat, ami a honvédelmi és a b elügyi tárca, valamint a parlament közötti kapcsolatot jellemzi - tehát mondhatom, hogy már szokásjogok is kialakultak , egyértelművé teszi, hogy minden csapatmozgásról, minden beérkezésről és távozásról, az ország területén való áthelyezésről az Országgy űlés honvédelmi bizottságát köteles a honvédelmi tárca tájékoztatni. Tehát az egész béketeremtő folyamat alatt működni fog a parlamenti kontroll, és a parlament ezt a területet áttekintheti. Amennyiben azt észleli a honvédelmi bizottság, hogy törvényhozási aktus szükséges ebben a kérdésben, akkor nyomban jelezni fogja, és kezdeményezni fogja ilyenek megtételét. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi szabályozás teljesen megnyugtató, és politikailag nem volna szerencsés, sőt azt merem mondani, hogy káros lenne, ha e zzel a kérdéssel kapcsolatban további nehézségeket okoznánk, törvényhozási aktusokat iktatnánk be az engedélyezések sorába. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Hack Péter ú rnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy az előző felszólalásomban a bizottság álláspontját kellett ismertetnem, így személyes véleményemnek nem volt mód hangot adni Szabad György képvi selő úr indítványával kapcsolatban. Nagyon nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy amit mondok, az személyes álláspontom. Úgy gondolom, abban, amit Szabad György elmondott, nagyon sok megfontolandó van. Úgy gondolom, hogy szembe kell néznünk azzal a hely zettel, hogy miközben nem olyan sok idővel ezelőtt a Magyar Országgyűlés valamennyi képviselő kétharmadával döntötte el azt a kérdést, hogy 25 békefenntartó katonát elküldünk Karabahba, ugyanakkor itt azt a lehetőséget hagyjuk nyitva,
