Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - Dr. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Visszakaphatják-e Kisorosziban a földtulajdonaikat a valódi tulajdonosok?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3103 Ezek után jött l étre a szövetkezet elnökével a bérleti szerződés, mert a szövetkezet elnöke úgy gondolta, hogy egy személyben rendelkezik a résztulajdonosok földjével. Pert indított a Pest megyei földhivatal határozata ellen, a földkiadó bizottság pedig még ma is azt szer etné, ha a tulajdonosok visszakapnák a földet. A vita, a perek tovább folynak, a vesztesek a földtulajdonosok. Kérdezem ezért: hogyan lehetséges az, hogy a mai napig a részaránytulajdonosi földként bejegyzett területeket a földkiadó bizottság törvényes út on nem tudja tulajdonba adni, ugyanakkor a szövetkezet elnöke tulajdonosi és szövetkezeti meghatalmazás nélkül 30 évre bérbe adhatta? Hogyan ítéli meg ön azt a szövetkezeti elnököt, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő elmúlását.) ak i a földkiadó bizottságot és a tulajdonosokat birtokháborítás címén bíróság elé citálja? Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra Kis Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi miniszté riumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Hogy én hogyan ítélem meg az ilyen eljárást és ezt az elnököt, az nem erre a plénumra tartozik, de ha annak a szövetkezetnek lennék a tagja, akkor körülbelül tud nám, hogy hogy ítéljem meg, és ehhez azokat a jogi eszközöket venném igénybe, amelyek valamennyi termelőszövetkezeti tagnak rendelkezésére állnak. Ha valóban ez a tényállás, így igaz, márpedig sajnos, a körülmények erre engednek következtetni, hogy itt egy joggal való visszaélésről van szó, ahol valóban minden eszközt megragadnak egyesek annak érdekében, hogy a tulajdonosi rendezés minél később és minél nehezebben történjék. Tehát ha én egy ilyen közösségben lennék, akkor a szövetkezeti törvény idevonatkozó rendelkezése alapján kezdeményezném a közgyűlés összehívását, és esetleges olyan napirendi ponttal, ami személyi konzekvenciák levonását is magával hozná. De ez privát, magánvéleményem volt. Ami a minisztérium eljárási jogkörét illeti, sajnos, a megyei FMhivatalok a földrendező bizottság határozatait abban az esetben tudják jóváhagyni, ha azok valóban megfelelnek a jogszabályi követelménynek. Egyébként megsemmisíti, új eljárásra utasítja, és itt nincs jogorvoslati mód, tehát az érdemi döntésbe épp a törvé ny hiányossága miatt nem mehet bele az eljáró szervezet, hanem kezdődik az, hogy akkor csinálunk még egy ugyanolyat, mint korábban, ezt megint megsemmisítjük és megint visszaadjuk, és ezt az idők végezetéig lehet, mondjuk, jó, nyugodt idegállapotban folyta tni, kissé idegesebb emberek ilyenkor kapára, villára szoktak menni. (15.50) Valóban úgy igaz, ahogy említette, a földalap aranykoronaértéke nem volt elegendő az adott területen, ezért a példaértékű megállapodást - mert végül is megállapodtak a tulajdonos ok, semmiféle vita nem volt közöttük - az nehezítette, hogy a földkiadó bizottságok tényleges aranykoronaérték nélkül adták ki a határozatot, azzal, hogy a tulajdonos most nyilatkozik, miszerint, ha a későbbiekben ez az adat rendelkezésre áll, akkor el fo gja fogadni az így megállapított aranykoronaértéket. Ez az 1993. évi II. törvény 9/A §ával ellentétes, ezért az FM Hivatal hivatalból kellett hogy eljárjon, és kérte, hogy ezt az aranykoronaértéket állapítsák meg. És akkor jön az ördögi kör: közben a Kö zigazgatási Bíróságnál egy per indult a terület aranykoronaértékének megállapítására, valamint ennek a vállalkozásnak a területnagyságára, ami bérleti szerződés alapján ebből az alapból gyakorlatilag kimaradt. Amíg ez a per jogerősen elbírálásra nem kerül , addig a földkiadó bizottság az aranykoronát nem állapíthatja meg, kvázi az FM Hivatal ennek a jóváhagyásáról nem rendelkezhet. Azt merem ígérni, hogy a Közigazgatási Bíróság felé jelzéssel élünk, és kérjük az ügy esetleges soron kívüli eljárásba vételét, a földtulajdonosok ugyanezt megtehetik, de semmiféle egyéb jogi eszközünk arra nézve nincs, mint amit az interpellációra adott válasz elején elmondtam a saját
