Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 28 (132. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - ZSIGMOND ATTILA, az MDF
3063 eredménye. Jó, hogy itt van, de még jobb, hogy nem is emlékeztet átdolgozás előtti rossz emlékű elődjére. Akár hiszik, akár nem, lehetett kölcsönösen elfogadható törvényjavaslatot csiná lni. Bevallom, kezdetben, az előzmények után magunk sem hittünk benne. Az ellenzéknek az első négy felvonás miatt minden oka megvolt a kételyre. Mégis leültünk ismét tárgyalni, és jól tettük. Előbb a szokatlan egyetértés, a szokatlan készség a megegyezésre , gyanús volt. Mármár azt hittük, hogy valamit biztosan elrontottunk. De nem! Nem hiszem, hogy elrontottunk volna valamit. A megegyezés valóságos - még a manapság délibábokhoz szokott szemünkkel nézve is az. De ha ez így van - márpedig így , akkor muszáj kérdezni: Ha ez így és ilyen hamar megszülethetett, miért kellett erre másfél évig várni? Miért nem kezdődött már 1994 nyarán érdemi egyeztetés a szemfényvesztő látszat helyett? Miért kellett idáig görcsösen ragaszkodni tarthatatlan elvekhez és gyakorlath oz, és abból csak most engedni? Miért csak most tudatosodott, hogy ilyen fontos, kétharmados alkotmányerejű törvényt csak a hat parlamenti párt egyetértésével szabad beterjeszteni? A februári megegyezést miért nem szentesítették a kormánypártok, ha most mi ndezt magukévá tették? Miért kellett ilyen időzavarba kerülni és hajszolódni másfél év késlekedés és tétovázás után? És így tovább, és így tovább... Nem hiszem, hogy minderre választ várhatok - a kérdések ugyanis költőiek. Kiki megválaszolhatja magának - én is azt teszem. Vagy e kérdések megválaszolását meghagyom a politológusoknak, a koalícióállapotokat vagy állapotváltozásokat értő más pallérozott elméknek. Csak az zavar, hogy ez a késlekedés is - mindenféle értelemben - nagyon sokba került. A szabályoz atlanság fenntartása, elhúzása a többségnek - nézőknek, rádiósoknak, televíziósoknak - igazán csak kárt, keveseknek viszont határozott előnyt jelenthetett. Hölgyeim és Uraim! Letehettük tehát a tisztelt Ház asztalára a példaértékű hatpárti együttműködés sz ülte médiatörvényjavaslatot. Győzött a józan belátás, a kompromisszumkészség, a toleráns értelem. Példa ez arra is, hogy nagyon elrontott helyzet is jóra fordítható - és mindez a teljes nyilvánosság előtt. Gyakran kérdezték a munka haladtával, hogy ki, me lyik oldal engedett többet a megegyezésért. Noha, aki a vitát nyomon követte, pontosan tudhatja ezt, mégsem tartom ma már fontosnak ezen töprengeni. De fontosnak tartom elmondani, hogy az ellenzéki pártok - mind a négy - egységes álláspontja sokat jelentet t az eredményes érdekérvényesítésben. Tisztelt Országgyűlés! Miért ajánlom a Magyar Demokrata Fórum nevében a törvényjavaslatot képviselőtársaimnak elfogadásra? Azért, mert a teljes magyar rádiózás és televíziózás törvényi szabályozására teszünk ajánlatot. Azért, mert az előzővel ellentétben, megkíséreltük a közszolgálatiság fogalmát meghatározni, szakmailag elemezni és garanciákkal körülbástyázni. Azért, mert az eredeti tervezet szerinti egy közalapítvánnyal ellentétben három autonóm közalapítvány és részv énytársaság formájában működnek a közszolgálati médiumok; ami egyébként azért is előnyös lehet, mert ezentúl az autonóm Magyar Rádió és Televízió nem lesz kénytelen többnyire mindig ugyanazt a húsz embert szerepeltetni, unosuntalan mindkét médiumban, hane m lehetőséget kaphatnak az ilyenolyan okból kiszorult, kiszorított médiaszereplők is. Azért, mert a közalapítványok kuratóriumai csak egyharmad részben politikai pártok delegáltjaiból, és az előző tervezettel szemben további egyharmaduk a szakmai szerveze tek, harmadik harmaduk pedig a releváns társadalmi szerveződések küldötteiből kerül ki. Ezzel az eredeti tervezet egyszerű politikai matematikája helyett árnyaltabb, sokszínűbb tulajdonosi szövet, árnyaltabb és kiegyensúlyozottabb érdekérvényesítés valósul hat meg: a szélesebben értelmezett társadalmi tulajdonlás. Azért, mert a testületekben immár valóságos politikai paritás valósulhat meg.
