Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - Dr. Kasuba János (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - “Hogyan lehet az iparosság sérelmeit orvosolni, jogos tulajdonukat visszaadni?” címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KASUBA JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
307 ingatlan van, amelyre jelentkező nem volt, és a kormány döntése értelmében ezeket át fogjuk adni a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek, illetve az átadásuk folyamatosan za jlik. Ami a Rédics területén található ingatlanokat illeti, itt eredetileg öt darab ingatlana volt a határőrségnek, ebből egy került átadásra a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez, kettő értékesítése megtörtént, egyet fenntart magának további hasznosításra a határőrség, és egy még a határőrség tulajdonában van, - ez szolgálati lakás volt, ennek értékesítésére is lehetőség van. Így tehát ha az önkormányzat a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet birtokában lévő ingatlant akarja megvásárolni - ez az ingatlan külte rületen, Rédics külső területén található , akkor oda, ha ezt a bizonyos volt szolgálati lakást, akkor pedig a Határőrség Országos Parancsnokságához fordulhat. Egyébként ezen ingatlanok értékesítésére vonatkozó pályázat kiírása, illetve maga a folyamat ok tóber hónapban fog megtörténni. Én egyébként azzal egyetértek, hogy az önkormányzatok adott esetben megfelelő módon tudják hasznosítani ezeket az ingatlanokat, az értékesített ingatlanok jelentős hányada került éppen ezért önkormányzati tulajdonba. Köszönö m a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) Dr. Kasuba János (MSZP) - az igazságügyminiszterhez - “Hogyan lehet az iparosság sérelmeit orvosolni, jogos tulajdonukat visszaadni?” címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Ti sztelt Országgyűlés! Dr. Kasuba János képviselőtársunk, MSZP, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek "Hogyan lehet az iparosság sérelmeit orvosolni, jogos tulajdonukat visszaadni?" címmel. Dr. Kasuba János képviselőtársunkat illeti a szó. DR. KA SUBA JÁNOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! 1950ben államosították az ipartestületi székházakat, köztük a karcagi székházat is. A rendszerváltás kezdetén, jelen esetben 1989 szeptemberében, ké relemmel fordultak az iparosok különböző állami szervekhez, pártokhoz, vezető személyiségekhez a tulajdonjog visszaállítása ügyében. Számos tortúra, kérelem, együttérzés kifejezése után sem vált azonban lehetővé, hogy az állami tulajdonba került épületek v isszaadásra kerüljenek. Időközben a fennálló kérelmek ellenére a székházak egy részét - főleg a tanácsok - eladták, így a karcagit is. Nem vették figyelembe, hogy az épületet egy város iparossága saját munkájával, saját költségén építette fel, jelen esetbe n 1903ban. Éppen ezért ezeket az épületeket az iparosság jogosan saját tulajdonának tekinti, most becsapottnak érzi magát, sőt, korrupciót gyanít az ügyek mögött. Ezért kérdezem miniszter urat: milyen lehetőség van arra, hogy az iparosság sérelmeit orvoso lni lehessen, hogy jogos tulajdonuk visszaadásra kerülhessen. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. A kérdésre dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úr válaszol. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A z ön kérdésével az Országgyűlés nyilvánossága már 1992ben is találkozhatott. Lényegében a mai válaszom sem térhet el attól, ami ebben a tárgykörben 1992ben elhangzott. Azért nem, mert az egész kérdést körülölelő jogszabályi környezet másképpen alakult, é s ez nem adja meg annak a lehetőségét, hogy az ipartestületek, iparkamarák teljes egészében visszakapják hajdani tulajdonukat. Hogy mi ennek a jogszabályi környezetnek a lényege, azt mindannyian jól ismerjük: az Alkotmánybíróság álláspontjának megfelelően csak természetes személyek jogosultak kárpótlásra. Az Országgyűlés annak idején nem fogadta el a reprivatizáció, tehát a teljes tulajdoni visszaállítás koncepcióját. Született ugyan törvény az Országgyűlésben az egyházi ingatlanok átadásáról, de ez is nagy on szigorúan kötött funkciókhoz,
