Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi L... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
3003 jel használatának meghosszabbítására, valamint az egyes nyilvántartások ös szekapcsolásának lehetővé tételére vonatkozó rendelkezéseit. A törvény szabályozási elveit illetően három szakazonosító jel bevezetését tartom fontosnak: 1. a közteherviseléssel kapcsolatos nyilvántartások; 2. a jóléti, szociális és egészségügyi ellátással kapcsolatos nyilvántartások; valamint 3. a jóléti, szociális és egészségügyi igazgatással kapcsolatos nyilvántartások (sic!) . A három azonosító egységesen alkotja a jóléti és szociális azonosító jelet, mely fontos a nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátás ok igénybevételénél. Bár kétségtelenül lehetséges alkotmányos kritikával illetni a törvényjavaslatot, mindenképpen elkerülendő az olyan állapot, amikor a nagy adatfeldolgozó rendszerek ellehetetlenülnek. A Független Kisgazdapárt az átmeneti időszak törvény essége miatt és a jogszabályokban megjelenő kötelezettségek alapján elégséges garanciát lát a személyi azonosító szám új rendszerének kialakítására. Az azonosító jelek képzését, továbbá használatát és az áttérést szabályozó egységes törvénytervezetet célsz erű volna még ez év december 31éig az Országgyűléshez benyújtani. A Független Kisgazdapárt a javaslatot támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Rubovszky György képviselő úrn ak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek, mert az eddig lezajlott vitában majdnem minden kérdés szóba került; mégis lenne egy olyan rész, amely re szeretnék részletesen kitérni. Mint valamennyiünk előtt ismeretes, az 1994. május 20i, 20/1994es alkotmánybírósági határozat volt az, amely már kilátásba helyezte azt, hogy semmi ilyen, a határidő módosításával kapcsolatos rendelkezést nem fog elfogad ni. Engedtessék meg, hogy a határozatnak ezt a részét szó szerint olvassam. "A jövőre nézve 1995. december 31i határnappal végérvényesen megtiltja a személyi szám használatát." A határozat kifejti, hogy "az Alkotmánybíróság a törvényi felhatalmazáson túl a személyi szám használatának bármilyen irányú és körű lehetővé tételét nem tartja az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek". Amit ebből az alkotmánybírósági határozatból még szeretnék felolvasni, az talán az utolsó bekezdés második része, ami nagyon lényeges: "Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy álláspontja szerint a személyi szám alkotmányellenességét megállapító alkotmánybírósági határozatok és az adatvédelmi törvény hatálybalépése óta eltelt idő, továbbá az ez év végéig még rendelkezésre álló idő elegendő a rra - figyelemmel már az alkalmazott ágazatspecifikus azonosításokra is , hogy a különböző nyilvántartási rendszereket a törvényalkotó az alkotmányos követelményeknek megfelelően átállítsa, és az alkotmány 59. §ában az adatvédelmi törvény szabályaival és az Alkotmánybíróság határozataival összhangba hozza." Tisztelettel, amiért mégis fenntartottam felszólalási szándékomat, az tulajdonképpen az, amit Sepsey Tamás képviselő úr elmondott, és amit előttem Dögei Imre képviselő úr is mondott. A Kereszténydemokr ata Néppárt nem fogja megszavazni sem az országgyűlési határozatot, sem a törvénymódosítást. És teszi ezt azért, mert az Alkotmánybíróság ebben az általam idézett alkotmánybírósági határozatban kilátásba helyezte, hogy minden határidőmódosítást alkotmánye llenesnek tart, és a Kereszténydemokrata Néppárt nem kíván osztozni ebben az alkotmányellenes állapotban. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzati bizottság többségi véleményének előadója azt mondta, hogy ezzel, az ez év júniusában megszületett alkotmánybírósági határozattal visszaállt a régi rend. Ez nagy tévedés, tisztelettel; ez egy olyan sikertelen kísérlet volt, amely hatályba sem léphetett, mert az Alkotmánybíróság a törvényt a törvény