Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi L... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
3001 kell keresnie a kormánynak, így lényegében a tisztelt Ház előtt lévő ezen két előterjesztés ebben a vonatkozásban tesz javaslatot. Az országgyűlési határozati javaslattal vagy tervezettel mi más összefüggésben foglalkoztunk. Az világossá vált, hogy ez a határozati javaslat egy olyan elképzelést vázol fel, amely az oszt ott rendszerek irányába halad, és amelynek keretében három szakazonosítót javasol bevezetni ez a tervezet. Bizottságunk úgy vélte, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat lényegében a későbbi jogszabály tematikáját felvázoló normának tekinthető és nem másnak. Azon lehet vitatkozni - én nem akarok ebbe belebonyolódni, amíg bizottsági előadó vagyok , hogy ez most helyes műfaje vagy nem helyes. A következő nagyon fontos és lényeges mozzanata volt a bizottsági vitának - és ez a bizottság jellegéből is fa kadt , hogy mindenekelőtt az érdekelt bennünket, a bizottság tagjait, hogy mit szól ehhez a határozati javaslathoz vagy tervezethez az adatvédelmi biztos. Az kiderült, hogy az adatvédelmi biztosnak a bizottsági ülésre később érkezett munkatársa erre a kér désünkre nem akart válaszolni különböző okok miatt. Bizottságunk végül is az előterjesztő képviselője révén ismerkedett meg az adatvédelmi biztos e tárgyban írt véleményével. Ebből többek között kiderült számunkra, hogy az adatvédelmi biztos a három szakaz onosító jel bevezetésével mint szabályozási eszmével lényegében egyetért, de a személy- és lakcímazonosítót túl szélesnek vélte. A bizottság tagjai előtt az is egyértelművé vált - megismervén ezt az állásfoglalást , hogy a szabályozásnak tekintettel kell lennie arra, hogy az alapjogok érvényesülése mellett az állam működőképessége is alkotmányos érték, és ezt a kettőt valahogyan szinkronba kell hozni egymással. A bizottsági vita másik lényeges mozzanata pedig az volt, hogy ezt a javasolt határidőmódosítás t hogyan fogadja majd az Alkotmánybíróság. A bizottság tagjainak többsége előtt egyértelművé vált az, hogy amennyiben ez a nemkívánt eset áll elő, hogy e rövid törvényt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi, akkor az, mondjuk, nem elsősorban az előter jesztő szempontjából jelent majd hátrányt és problémát, hanem mindenekelőtt a nagy adatigénylő szervek - az adóigazgatás, a társadalombiztosítás és így tovább - szempontjából. Ha lejár a határidő és egy jogon kívüli állapot áll elő, magyarán szólva megszűn ik a jogi lehetőség arra, hogy a személyi számot használják a nyilvántartások, akkor ez nyilvánvalóan igen komoly problémákkal jár. Úgy fogalmazott valaki a bizottságban, hogy akkor ez egy alkotmányos szükségállapot lesz. Ráadásul ez a helyzet a személyi j ogvédelem szempontjából is jóval nagyobb veszélyeket hordoz magában, mint adott esetben ennek az alkotmányellenes állapotnak a nagyon rövid határideig történő további kényszerű és indokolt fenntartása. Mindent egybevetve: bizottságunk a fentieket mérlegelv e végül is úgy döntött többségi szavazással, 12 igen és 4 tartózkodás mellett, hogy mind a két előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja. Befejezésül pedig: a bizottság ülésén jelen lévő két ellenzéki képviselőtársunk - akik felhatalmazással együt t végül is négy szavazatot reprezentáltak - azért tartózkodott a szavazástól, mert úgy gondolták, vagy úgy mondták, vagy úgy nyilatkoztak, hogy ők bizony nem értenek egyet a személyi szám eltörlésével. Köszönöm szépen a tisztelt Ház figyelmét. (Taps a korm ánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! A vitában írásban előre három képviselőtársunk jelzett felszólalási szándékot: Sepsey Tamás képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumból; Dögei Imre képviselő úr, a Független Kisgazdap ártból; és Rubovszky György képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppártból. Elsőként szólítom a szónoki emelvényre és megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tiszte lt Miniszter Úr! Most nem kisebbségi véleményt kívánok mondani, nem a határozati javaslattal foglalkoznék, hanem a
