Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30-ai alkotmánybírósági határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi L... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SEPSEY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségének előadója:
2998 ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Sepsey Tamás képviselő úrnak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismertet i. DR. SEPSEY TAMÁS , az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségének előadója : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottságban kisebbségi vélemény a kormány által H/1569. szám alatt benyújto tt országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban alakult ki, amely országgyűlési határozati javaslat a személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. június 30i ABhatározat következtében teendő intézkedésekről szólt. A kisebbségi véleménynek az volt az in doka, ami miatt általános vitára nem tartottuk alkalmasnak ezt a határozati javaslatot, hogy nem megfelelő formában terjesztette ezt a kormány az Országgyűlés elé, illetőleg az időszerűségnek a feltételei nem állnak fönn. Az országgyűlési határozati javasl atról a jogalkotási törvény azt mondja, hogy az az Országgyűlésnek az általa irányított szervek feladatait, a saját működését megállapító s a feladatkörébe tartozó szervekkel kapcsolatos döntése. Egyértelmű, hogy e tekintetben a kormány nem az Országgyűlés által irányított, hanem az Országgyűlésnek felelősséggel tartozó szervezet. Eközben mély alkotmányjogi fejtegetésekbe nem kívánok bonyolódni, de azért a figyelmébe ajánlanám a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a korábbi időszakban, amikor egyegy törvényjava slat beterjesztésére határidőt szabott az Országgyűlés, mindig törvényben döntött. Ilyen törvény volt például az 1992. évi XXXII. törvény a politikai üldözöttek kárpótlásáról, amely törvényi határidőt szabott egy újabb törvényjavaslat előterjesztésére. Ily en volt az 1991. évi XXV. törvény, amely szintén törvényben írta elő, hogy a kormány milyen időponton belül terjesszen be egy törvényjavaslatot. (18.20) Tudniillik a törvény egy jogszabály, amely számon kérhető, az országgyűlési határozati javaslat ilyen n ormatív jelleggel viszont nem bír. Másodsorban a határozati javaslatnak a tartalma valójában egy törvénynek az elveit tartalmazza. A Magyar Országgyűlés Házszabályának 100. §a kimondja, hogy az Országgyűlés - saját döntése alapján - a jelentős törvényjava slatot két fordulóban, előbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét tárgyalja meg. Tehát arra a célra, amit a kormány el akar érni, nevezetesen, hogy az Országgyűlés először egy törvényjavaslat elveiről vitatkozzon, a törvé nyjavaslat elveiben szülessen döntés, majd azt követően a normaszövegről döntsön, a Házszabály szerint meghatározott formában lehetőség van. Ez a meghatározott forma viszont nem az, amit a kormány határozati javaslatként előterjesztett, hanem ebben az eset ben a Házszabály 100. §át értelmezve be kell terjeszteni a törvényjavaslatot, és jelezni kell, a kormány kéri, hogy az Országgyűlés ezt két fordulóban tárgyalja meg. Ezt követően az Országgyűlés dönthet a kétfordulós eljárásról, és a normaszöveg ismeretéb en az elvekről vitatkozik, majd a második fordulóban jön a normaszöveg megvitatása. Ha a kormánynak ez a szándéka, akkor erre nézve a határozati javaslat nem megfelelő forma. Harmadik indok, amiért nem volt véleményem szerint és a kisebbség vélemé nye szerint megalapozott az, hogy általános vitára alkalmasnak lehessen mondani ezt a határozati javaslatot, a következő: Ahogy miniszter úr indokolásából hallottam, bár lehet, hogy nyelvbotlás volt, az országgyűlési határozati javaslat alapján - mondta mi niszter úr - a törvényjavaslat elkészült, közigazgatási egyeztetésre került. Ha már a törvényjavaslatot a kormány elkészítette, ha már közigazgatási egyeztetésre került, akkor mi szükség van arra, hogy az Országgyűlés most olyasmire adja az áldását, ami lé nyegében már kész? S minden bizonnyal kész is, hiszen az a határidő, amelyet az eredeti határozati javaslat tartalmazott, november 30a, amikor november első hetében terjeszti be a
