Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
2993 rendelkezések fejezetében kapott otthont, a 22. § (2) bekezdésében, mely szerint a gyógyszertárak működésének új, az önkormányzatok által működtetett formáját kívánja bevezetni. A kormány által megfogalmazott javaslat Országgyűlés által történő elfogadása esetén a normaszöveg elnagyoltságából következően a vé grehajtására vonatkozó szabályok hiányában a jelenlegi gyógyszertári központ által történő működtetésből az önkormányzati működtetéshez való átadásának rendje egyszerűen kiszámíthatatlan. Az 1994. évi LIV. törvény hatálybalépését követően egyes megyékben e ltérő megállapodások születtek, de vannak olyan megyék, ahol hatályos vagyonátadó bizottsági döntés még nincs, tehát az átvevő személye is bizonytalan. E tény önmagában a gyógyszertárak működésének zavarát okozhatja. Magyarországon a világ egyetlen országá ban sem működő olyan gyógyszertári hálózat jön létre, mely részben gyógyszerészi magántulajdonú, részben pedig önkormányzat által működtetett tulajdonú. Ez a megoldási forma megítélésem szerint ellentétben áll a kormányprogramban meghirdetett egységes gyóg yszerellátási rendszer kívánalmával. Erőteljesen eltávolodott attól a szinte egységes európai gyakorlattól, mely szerint gyógyszertárat csak gyógyszerész képzettségű személy birtokolhat és működtethet. A gyógyszerellátórendszer különböző funkcióinak - gyá rtás, nagykereskedelem, közvetlen betegellátás - szétválasztása nem valósítható meg. A gyógyszertárak egységes szakmai irányítása nem biztosítható. Az önkormányzatok által megkezdett magánosítási folyamat lassul, hovatovább megáll. Ezért, tisztelt képvisel őtársaim, az idő, úgy gondolom, nem méltó arra, hogy alapvető, kardinális kérdésekben döntsünk. Ami sürgető tényként merül fel, az a nevezett határidő és a személyi jognak a magánosításhoz fűződő része. Módosító javaslatot készítettem, amely kizárólagosan ezt a két problémát kezeli. Nevezetes azt, hogy nem az Állami Vagyonügynökség magánosítja ezeket a gyógyszertárakat, hanem az önkormányzatok, és nevezetesen azt, hogy a határidőt 1995. december 31ről az Országgyűlés fél évvel hosszabbítsa meg. Meg kívánom jegyezni, hogy ez az álláspont, amit én most elmondtam, teljes mértékben megegyezik a Magyar Gyógyszerész Kamara álláspontjával, ezért tisztelettel ajánlom képviselőtársaim figyelmébe. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Sa lamon László) : Köszönöm. Megkérdezem képviselő urat: már be is nyújtotta a javaslatát? (Demeter Ervin: Igen.) Ez az általános vita lezárására külön kihatással nincs. Megadom a szót Csehák Judit képviselő asszonynak, a Szocialista Párt frakciójából. DR. CSE HÁK JUDIT (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csupán két percben szeretnék válaszolni, reagálni Demeter képviselő úr mondanivalójára. Éspedig azért, mert feltehetően az ő javaslatáról holnap a bizottsági ülésen majd részletes szakmai vitát lesz alkalm unk folytatni, nem először. Szeretném azonban, ha itt a plenáris ülésen képviselőtársaim is hallanák egyfelől, hogy ismerjük és tiszteljük a Gyógyszerész Kamara véleményét. Amennyire lehet és módunkban áll, a törvényes keretek között figyelembe is fogjuk v enni. Arról van azonban szó, hogy miután a gyógyszerészetről szóló törvény hatálybalépése után született meg az az önkormányzati törvénymódosítás, amelyik az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba adta át a gyógyszertárakat, az önkormányzatok számára kényszerprivatizációt előírni nincs lehetőségünk. Tehát nem áll a bizottság rendelkezésére olyan lehetőség, amely során akceptálhatná a Gyógyszerész Kamara törekvéseit.