Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjava... - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
2988 akit Bleyer Jenő képviselő úr fog követni. (Bleyer Jenő jelentkezik.) Ügyrendi indítvány? (Bleyer Jenő: Nem, csak jeleztem, hogy itt vagyok.) Jó. Tehát kérem Pal lag László képviselő urat, a Független Kisgazdapártból. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A T/1644. számú törvényjavaslathoz kívánok egypár gondolatot hozzáfűzni. Az államháztartási törvény rendelkezései ellenére rendre k ésőn történik a társadalombiztosítás költségvetésének benyújtása, elszakad a központi költségvetés előterjesztéséről. Ez önmagában is komoly mulasztás, ami megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a kormány pénzügyi elképzeléseinek megfelelő ellenőrzését. Az pe dig, hogy úgy akarják módosítani a társadalombiztosítási törvényt, hogy nincsenek adataink a társadalombiztosítás bevételeiről és kiadásairól, megint a kormány tevékenységének komolytalanságát mutatja. Hogyan is lehetne megítélni a változtatások megalapozo ttságát, ha nem ismerjük az anyagi vonatkozásokat? Hiszen ezek a változások szinte kivétel nélkül pénzügyi kérdéseket szabályoznak: bevételeket növelnek, kiadásokat csökkentenek, kötelezettségeket érintenek. Vajon mikor jut el a kormány tudatáig az, hogy a társadalombiztosítás 1995ben 850 milliárd forinttal gazdálkodik, és enyhén szólva nem látszik világosan a felhasználás hatékonysága? Pontosabban az Állami Számvevőszék különböző jelentései - a jéghegy csúcsát mutatva - súlyos anyagi, elszámolási problémá kra utalnak. De ez látszik mindennapi személyes tapasztalatainkból is; nincsen rendben a tb könyvelése. Nemrég például több százezer egyéni vállalkozót értesítettek állítólagos tartozásaikról, de már eddig is kiderült, hogy jelentős részüknek nincs semmily en tartozása. Addig tehát, amíg nem lehet világos képet alkotni a társadalombiztosítás pénzfelhasználásáról és ennek hatékonyságáról, teljesen felesleges a káros forrásátcsoportosításokat végrehajtani és erről dönteni. Ehelyett mindenekelőtt a tb alapos át világításáról kellene dönteni, ez lenne a sürgős és logikus feladat. (17.30) A piacgazdaságot csak átlátható, egyszerű és stabil szabályozókkal lehet építeni. Sajnos a társadalombiztosítás szabályai is állandóan változnak. Ezek között még ellenőreik sem is merik ki magukat. Többkötetes gyűjteménnyel közlekednek, amely évről évre bemutatja a változásokat. A gazdálkodók - és még inkább az egyéni vállalkozók - nem arra vállalkoznak, hogy energiájukat a szabályok sűrű változásainak nyomon követése kösse le. Neki k - ugye - saját tevékenységükkel kellene foglalkozniuk, ha erre a vállalkozásbarát szociálliberális kormány hagyna valami időt. Az 1995. évi törvény mostani módosításának jelentős része ráadásul agyrém. Olyan módosítás, amelyet a fogalmazó fontoskodása te tt szükségessé. Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérek a konkrét észrevételekre. A társadalombiztosítási törvény új módon szabályozza a nyugdíjemelés módját. Eszerint az előző évi nettó átlagkereset növekedése alapján kerül sor erre, évi két alkalommal. A nett ó átlagkereset emelkedését a Központi Statisztikai Hivatal május végéig határozza meg. Itt rögtön problematikussá válik az egész. Mi történik ugyanis akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal - ahogy ezt szokta - tovább pontosítja majd az ütemet? Hiszen eg y menetben semmilyen adatot nem tud produkálni. Folytonosan módosítgat, sokszor évekre visszamenőleg is. Jó kis perek és viták várhatók tehát ettől a remek ötlettől. Egeret vajúdtak a hegyek megintcsak. A kormány eszerint saját statisztikai hivatalának gye nge működését sem ismeri. Ezért is osztogat ott kitüntetéseket. Újabb gyöngyszem, hogy a társas vállalkozásokban csak akkor lehet szolgálati időt szerezni, ha a vállalkozás a tbjárulékot rendesen fizeti. A törvény továbbá részletesen szabályozza, hogy a t artozás hogyan hajtható be, mikor lehet például egyszerűen megterhelni valakinek a bankszámláját. De az élettel másutt is lépést tart, így a társasházak tartozását a tulajdoni hányad alapján felosztja a tulajdonosok között. Dönt a bíróságokról is. Kimarad viszont - nagyon sajnálatos módon - a törvény
