Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 27 (131. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
2939 Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Isépy Tamás frakcióv ezető úr, KDNP. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Nem akarom eljátszani a tisztelt Ház színe előtt a kérődzés biológiai folyamatát, a fárasztó ismétléseket is szeretném elkerülni, hiszen Szájer József képviselőtársam egy napire nd előtti felszólalásban már elmondott néhány gondolatot a bíróságok súlyos helyzetéről. A költségvetési vitában mindketten foglalkoztunk e fontos hatalmi ág anyagi ellehetetlenülésével, most viszont, ahogy a szlogen mondja, új helyzet van: S. O. S. vészje lzések érkeznek, s ez a körülmény teszi a felszólalás tárgyát a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően országos jelentőségű, rendkívüli és halaszthatatlan üggyé. Egy főcím és egy alcím a Magyar Nemzet november 22ei számából: "Elfogyott a dologi kiadásokr a szánt pénz. Tizenhat bíró felmentését kérte." A cikk beszámol arról, hogy a Fővárosi Bíróságon már elfogyott az ez évre tervezett dologi kiadásokra szánt pénz. A bíróság elnöke a hiányt állítólag a bér jellegű megtakarításokból kívánja pótolni. Az utóbbi híradás valóságtartalmát vitatom. Ilyenre a Fővárosi Bíróság elnöke nyilván nem szánta rá magát; habár az intézkedést logikusan azzal indokolhatta volna, hogy az ember többet bír el sérülés és gyűrődés nélkül, mint az élettelen tárgy - a bírónak talán még meg lehet magyarázni, hogy a bérmegtakarítást eszközbeszerzésre kell fordítani, papírt viszont pénz nélkül nehéz elővarázsolni, pedig az ítéleteket valamire le kell írni. Ilyen átcsoportosítás biztosan nem történt. Viszont nyilván igazak a felmondó levele kből vett idézetek. Az egyik távozó bíró így panaszkodik: "A munkakörülmények egyre romlanak. Négyen dolgozunk egy szűk kis szobában. Ez a színvonalas munkát igen nehezíti. Gyakran a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök is hiányoznak, mint a papír, írósz er, fénymásológép." A levél utal arra, hogy távlatokban a mostani anyagi és lakáskörülményeik jelentősebb javulása teljesen kilátástalan. S azzal fejeződik be, hogy "Bár a bírói hivatást a jogászi munkák közül messze a legszebbnek tartom, mégis élek egy ke dvezőbb lehetőséggel, s ügyvédként dolgozom tovább." Egy ugyancsak tiltakozó bíró leveléből: "Tudtam örülni a félévenként kiutalt golyóstollbetétnek." Tisztelt Képviselőtársaim! A jogállami követelményeknek eleget téve megteremtettünk egy széles körű jogor voslati rendszert. A sérelmet szenvedett állampolgár szinte minden ügyben bírósághoz fordulhat. Ezt a jogorvoslati rendszert a bíróságok működtetik - de ki működteti a bíróságokat? A bíróságokról szóló törvény és az igazságügyminiszter statútuma szerint a bírói függetlenség sérelme nélkül az igazságügyminiszter biztosítja a bíróságok működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket, csak éppen eszközrendszere nincs ehhez, mert nem ő ül a pénzeszsákon - még akkor is, ha egy kicsit lyukas a zsák. A bír óságokról szóló törvény szerint az Országos Bírói Tanács egyetértése szükséges a bíróságok éves költségvetési tervének előterjesztéséhez, s ha a tanács nem ért egyet, akkor legfeljebb a sóhivatalhoz fordulhat, mert a rendelkezésnek nincs szankciója. Tetsze nek érezni: ez egy ördögi kör, azzal a többlettel, hogy egyúttal be is zárul, és láthatatlanok a kitörési pontok. Azért tetszenek érezni: ha a bíróságok a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt működésképtelenné válnak, akkor az egész jogorvoslati rend szer a jogállamiság Potemkinhomlokzatává válik. Tehát sürgősen tenni kell valamit! Most rútul elveszem a kétperces hozzászólás lehetőségét, a poénját, mert a felszólalás bejelentése óta még újabb helyzet van: a csütörtöki kormányülésen az Országos Bírói T anács tüzérségi támogatásával az igazságügyminiszter úr átmeneti győzelmet aratott, a kormány engedett a bíróságok követelésének. (13.10)
