Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A magyar energiaszektor privatizációja elleni népi kezdeményezésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
2897 Ezt a célt szolgálja mind a Munkáspártnak a NATOval szembeni népszavazási kezdeményezése, mind pedig a MIÉPnek az energiaprivatizációval szembe ni népi kezdeményezése. Ezért természetes volt számunkra, hogy a MIÉPnek ezt a kezdeményezését - ha egyszer nem sikerült megszerezni a szükséges támogatottságot a magyar választók körében - a hat magyar parlamenti pártnak nincs oka támogatni. Ezért csodál kozom azon, és csodálkoznak azon a szabaddemokraták, hogy a négy parlamenti ellenzéki párt kiáll a MIÉP kezdeményezése mellett, kiáll a MIÉPnek a magyar gazdaság külgazdasági integrálódásával szemben meghirdetett népi kezdeményezése mellett, hozzájárul en nek a kezdeményezésnek, és ezáltal a magyar parlamentből kiszorult Magyar Igazság és Élet Pártjának a politikai megerősítéséhez. Csodálkozunk ezen, és le kell szögeznünk, hogy mind tartalmi okokból ellenezzük ennek a népi kezdeményezésnek a napirendrevétel ét, mind pedig annak a nagyon világos politikai üzenetnek a szempontjából, amit igyekeztem most itt megfogalmazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Soós Károly Attila ipari és kereskede lmi minisztériumi politikai államtitkárnak. SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány részéről nem terveztünk hozzászólást ebben a vitában. Ha egyszer egy országgyűlési bizottság egyhangúlag azt javasolja, amivel éppen a kormány is egyetért, akkor nem véltük úgy, hogy föl kell szólalnunk. Ehhez képest elég meglepően alakult ez a vita. Nekem nem tisztem most itt nyomozni - és tulajdonképpen nem is fontos , hogy a négy ellenzéki pá rt képviselői nem voltak ott a bizottsági ülésen, vagy ott másképp gondolták, de mindenesetre itt most kialakult egy vita, és a kormányt érintő több sajátos megállapítás történt ellenzéki oldalról, amelyekre azért, azt hiszem, hogy röviden indokolt reagáln i. Én tárgybeli apróságok, tévedések kapcsán sok mindent elmondhatnék itt. Például amit Kádár Béla úr az energiaipar, az energiaszektor teljes körű külföldi kézbe adásáról mondott, teljes körű privatizálásáról egyáltalán mondott, gondolom, ő is tudja, hogy nem egészen pontos állítás. Ami az MVMet és a hozzákapcsolt, tehát a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságot és a hozzákapcsolt Országos Villamos Távvezeték Részvénytársaságot, továbbá a Paksi Atomerőművet illeti, azoknál szó sincs többségi privatizálás ról. (18.30) Ami például a gázszolgáltató vállalatokat érinti, ott 40 százalékos önkormányzati tulajdon lesz. Az MVMnél, a villanyáramszolgáltató cégeknél pedig - nyilván Kádár úr előtt is ismeretes - 25 százalékos önkormá nyzati tulajdon lesz. Tehát teljes körű privatizálásról vagy teljes körű külföldi kézbeadásról nincs szó. Ami magának a privatizálásnak a célkitűzését illeti, ugyancsak az energetikai vitanapon - kormánypárti képviselő szájából - szerintem világosan elhang zott: távolról sincs szó arról, hogy csak az lenne a cél, hogy privatizációs bevétel legyen. A magántulajdonosok az energiaszektorban olyan jelentős hatékonyságjavító beruházásokat végezhetnek majd, amelyeknek a többlethozama, a költségmegtakarító hatása a kár egyetlen évben is - persze ez az év nem a következő év és nem is azt követő, hanem később - jelentősen meghaladhatja a teljes privatizációs bevételt. Ez fontosabb, mint maga a privatizációs bevétel. Több megjegyzés hangzott el a szabályozás ügyéről. Kó sa Lajos képviselőtársam például azt állította, hogy egy sor szabályozási kérdés hiányzik, szó szerint idézem őt. Példa gyanánt a szabályozás hiányára egyetlen dolgot mondott, nevezetesen azt, hogy megváltozott az önkormányzati tulajdon szabályozására vona tkozó törvény. Szeretném felhívni az ő becses figyelmét arra, hogy a szabályváltozás az nem ugyanaz, mint a szabályozatlanság. Szabályozatlanságra példát nem mondott.
