Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 21 (130. szám) - A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről szóló törv... - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, a szociális és egészségügyi bizottság kisebbségének előadója: - ELNÖK (dr. Salamon László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2804 A mostani előterjesztést a többség több tekintetbe n jobbnak ítélte az előzőnél. Számos, korábban bizottsági indítványként elfogadott javaslatunkat éppen az Alkotmánybíróság döntése kapcsán tartalmazza, utalok itt például az egygyermekesek családi pótlékára, a megváltozott jövedelmi viszonyok mellett folyó sítható családi pótlék igényelhetőségére. A fenti véleményekkel, kritikai megjegyzésekkel a bizottság a törvényjavaslatot 11:5 arányban általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : K öszönöm. Megadom a szót dr. Győriványi Sándor képviselő úrnak, a bizottság alelnökének, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR , a szociális és egészségügyi bizottság kisebbségének előadója : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztel t Országgyűlés! Mint az Országgyűlés előtt ismeretes, a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról, valamint a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépéséről rendelkező T/1605. számú törvényjavaslat olyan korábbi változat helyébe lépett, amelyet az Alkotmánybíróság számos részletében nem fogadott el. A szociális és egészségügyi bizottság kisebbségi véleménye szerint nem biztos , hogy a törvénytervezet ma már teljes egészében megfelel az alkotmánybírósági döntéseknek. A Népjóléti Minisztérium illetékese szerint a kormány, amikor döntött a törvényjavaslat benyújtásáról, azt legjobb tudása szerint megfelelőnek találta, különös teki ntettel a három alkotmánybírósági döntésre. A kisebbségi vélemény aggályosnak tartja még, hogy a gyermekeiket egyedül nevelők, illetve a fogyatékos gyerekek preferenciáit illető kérdések megoldatlanok. Nem megnyugtató az a tény, hogy a fogyatékos gyermekek , illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők további preferenciáinak forrásoldala állítólag még nem áll rendelkezésre. Azt hiszem, itt hosszabb parlamenti vita veszi kezdetét, amely csatlakozik majd ahhoz a kérdéskörhöz, amely általában az egészségkárosod ással együtt élő emberek szociális támogatását illeti. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános vitájában kilenc képviselőtársunk jelezte előzetes felszól alási szándékát. Elsőként megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójából, őt Pusztai Erzsébet képviselő asszony követi. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Komoly go ndot okoz nekünk ennek a hányatott sorsú, szerencsétlen családipótléktörvénynek a módosítása. Mielőtt rátérnék erre a javaslatra, ami most előttünk fekszik, engedjék meg, hogy röviden szóljak az előzményekről is. Kezdettől fogva súlyos aggodalmakat fogalm aztunk meg a tavaszi parlamenti vitában is, s úgy gondoljuk, hogy ennek a jövedelemkorlátos rendszernek éppen a jövedelemkorlát az Achillessarka. Azért olyan kritikus a dolog, mert nincsenek igazán megbízható jövedelmi adatok, ugyanis mindenki számára ism eretes, hogy Magyarországon milyen nagy jelentősége van a feketegazdaságnak. Elhangzott a miniszteri expozéban, hogy a rászorultság elvét szeretnénk érvényesíteni ebben a törvénymódosításban. Úgy gondoljuk, hogy a rászorultság elvét nemcsak egyféle technik ával, a jövedelemkorláttal lehetne jól érvényesíteni. A szabaddemokraták nagyon sokszor szóba hozták, hogy másfajta technikát szerencsésebbnek tartanának a kérdés kezelésére; történetesen az adóalapba vonás technikáját. Természetesen nem mechanikus adóztat ásról lenne szó. Azt gondoljuk, hogy az adóztatást lehetne olyan technikával megoldani, amiben a rászorultsági elv még jobban kifejezésre jut, mint ezzel a mechanikus jövedelemkorláttal.
