Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2774 adómentesek maradjanak az egyesületek bevételei, például reklámból, támogatásból vagy más egyéb szolgáltatásból, akkor lényegesen megnőnének az állam bevéte lei is. Tapasztalatból tudom, hogy az egyesületek nagy része nem mer vállalkozni. Például arra, hogy a kezelésében lévő sportlétesítményeket átvegye, hogy a sporttelepet a jó gazda gondosságával tartsa fenn, ápolja. A jelen helyzetben tehát egy ilyen kedve zőtlen törvényi környezetben a sportegyesületek nagyon óvatosak, kivárnak. Ez a törvény, ha akarjuk, ha nem, hozzájárul a sportgazdaság megmerevedéséhez, majd gyengüléséhez. Megmerevedik ezzel a sport örökölt szerkezete, szervezete is, amit tudomásom szeri nt senki nem akar már hosszú távra fenntartani. De akkor kérdezem: mit akarunk? Például a nonprofit törvény sürgős meghozatalát, addig pedig a megfelelő adókedvezményeket. Lapszéli jegyzetké nt jegyzem meg, hogy a sportszervezetek, főként a kis egyesületek vezetői tehát közvetlen tapasztalataim szerint nem ismerik kellően sem az adótörvényeket, sem az adó által nyújtott lehetőségeket. Ezért az érintett sportvezetők mulasztásaikat, hibáikat egy általán nem élik át az adótörvény megsértéseként. Ezért fordult elő az 1993. évi adóelengedés alkalmával az a látszat, mintha az adó befizetésének az elmulasztása a nem fizetők számára bocsánatos bűn lenne. Ha a megfelelő adótörvénnyel segítünk a sportgazd álkodáson, nem nagyképűség, akkor az az igény sem lenne nagyképűség, hogy javítsuk az adómorált, helyesebben az adófizetés kulturáltságát. Tudatosan említettem kultúrát, mert a kultúrán ismereteket értünk, esetünkben az adóelőírásokat. A kultúra másik össz etevője az elfogadott ismereteknek megfelelő magatartás, vagyis az adófizetés. Végül nem kétséges, hogy a szabályozók gyakori változása, a bürokratikus ügymenet túlnövik a sportvezetők egy részének közgazdasági, szakmai felkészültségét. Mivel a sportegyesü letek adóügyi szakembert nem tudnak alkalmazni, az a javaslatom, hogy az érintett adóhatóságok és a sportigazgatóságok a rendelkezésükre álló kommunikációs lehetőségeket használják fel tanácsadásra, esetleg tárjanak fel új lehetőségeket. A módosító indítvá nynak elfogadása révén lehetőség nyílna a sportegyesületek, főleg a nagy egyesületek gazdálkodásának ösztönzésére, és nagyon remélem, javítására. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem: kíváne m ég valaki szólni a vita e szakaszában? Mivel további hozzászóló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A következő vitaszakaszt az ajánlás 3639. pontjai által képező szakasz alkotja. Kérdezem: ki kíván ehhez hozzászólni? Megad om a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, az SZDSZ frakciójából. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Hogy restriktíveke adótörvényeink, vagy esetleg némi levegőt is hagynak a reálszférának az élénkülésre, ez örökös nagy vita, és nyilv án az is lesz. A vállalkozók úgy érzik, hogy túl restriktívek az adótörvények, a kormány viszont inkább arra büszke, hogy milyen módszerekkel ad lehetőséget a vállalkozóknak arra, hogy tevékenységüket élénkítsék. Itt a társasági adótörvény van előttünk, te hát ezt a dilemmát ezen adótörvény kapcsán igyekszem nagyon röviden összefoglalni, végül kitérnék egy módosító indítványra. A kormány tehát azt mondja, hogy támogatja, méghozzá négyfajta módon a társasági törvényen keresztül a vállalkozókat, hiszen alacson y a társasági adó. Ez 18 százalék, mint tudjuk. Ez valóban relatíve alacsonynak tűnhet, de ha az ember tisztában van vele, hogy épp ezen mostani törvénnyel próbálja a kormány kiterelgetni legalábbis az egyéni vállalkozókat ezen törvény alól a személyi jöve delemadó alá, ahol minden beruházás csak erős, előzetesen keményen megadóztatott és
