Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TÓTH ISTVÁN (MDF):
277 és főiskolai hallgatói létszám. Hogy harmincnegyven százalékos oktatói béremelés volt 1993ban, és a közalkalmazotti béren kívül még plusz kétmilliárdot kaptak a felsőoktatásban dolgozók. S zeretném azt is elmondani, több milliárd forintot fordítottunk arra, közel 35 milliárdot az elmúlt négy évben, hogy a felsőoktatás fejlődjön. Ez egy világkép és ez ideológiai kérdés, hogy a felsőoktatást valaki fontosnak tartja vagy nem tartja fontosnak a felsőoktatást. Mert itt a jövőnk a tét. S azt gondolom, hogy ez nem szlogen és nem lózung, ahogy művelődési miniszter úr elmondta, hanem arról szól, hogy fiaink vagy a következő nemzedékek hogyan tudnak megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket ma még m i nem is ismerünk vagy nem is tudunk elképzelni, az európai integrációban a Magyarországon végzett egyetemi hallgatók diplomája versenyképes vagy nem versenyképes. Tehát úgy hiszem, ha egy kormányzat hibát követ el vagy csökkenteni kívánja a felsőoktatás t ámogatását, akkor legyen szíves megnézni, képviselőtársam, hogy mi történt az előző négy évben és a tényekre támaszkodjék. Köszönöm. (Taps az MDF és az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Előzetes írásbeli jelentkezés alapján me gadom a szót Tóth István úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. TÓTH ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Amikor a felsőoktatás fejlesztési irányelveit meghatározó országgyűlési határozati javaslatról a Mag yar Demokrata Fórum jelen véleményét közzétesszük, megjegyzem, hogy az teljességében megegyezik a Doktoranduszok Országos Szövetségének közzétett megállapításaival. Mindenekelőtt sietnék leszögezni, hogy a felsőoktatás fejlesztésének lehetőségeit is alapve tően egy kivételes természetű törvény, nevezetesen a költségvetési törvény határozza meg, így feltétlenül indokolt a fejlesztés irányát és tartalmát garantáló szabályrendszert is törvényi szinten és költségvetési pontossággal megalkotni. Ennek hiányában ne m tapasztalható semmi újdonság az eddig számtalanszor megfogalmazott reformkoncepciókhoz képest, ha csak annyiban nem, hogy a kormányzat kétségkívül struktúraromboló restrikciót alkalmaz a felsőoktatással szemben, de nem látható, hogy miképpen és egyáltal án biztosíte olyan többlet anyagi forrást, amely lehetővé teszi egy új, az eddiginél jobb tulajdonságokkal rendelkező, felsőoktatási kristályszerkezet alapját képező kötések létrejöttét. (12.00) Jól mutatja a javaslat súlytalanságát, hogy a magyar felsőok tatás meghatározó szereplői, mint a Rektori Konferencia, a HÖKOSZ, az FDSZ írott szó nélkül nézett át rajta és egyfajta apátiában merednek a mögötte meghúzódó, a márciusi stabilizációs csomag nyomán életbe léptetett intézkedésekre. További ellenérv a határ ozati formával szemben, hogy e normatípus maga az Országgyűlés, illetőleg a közvetlenül alárendelt szervezetek számára ír elő kötelező magatartást, így alapvetően - de remélhetőleg nem végzetesen - alkalmatlan arra, hogy általa a felsőoktatás szereplői, íg y kiemelten az autonóm intézmények és a kormányzat új nyelven és tartalommal kommunikáljanak. Veszélyes vakság, ha a fejlesztési célok normatív megfogalmazásakor úgy teszünk, mintha a felsőoktatás az államszervezet része lenne. Sajnos, a fenti aggályokra n em adnak igazi választ az országgyűlési határozati javaslat bevezető, garanciálisnak szánt rendelkezései, hiszen a kormányzat szintjére szállítja le a tartalmi kérdések megválaszolását és pusztán leleplező magyarázkodásnak tekinthető a javaslat indoklása i s. Tisztelt Ház! A tandíj kérdésénél ez alkalommal is szükséges leszögezni, hogy a tandíj jelenlegi formájában nem hoz létre egyensúlyt a sokat hangoztatott köz- és magánérdek között, hiszen a mai
