Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Határozathozatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénymódosításáról szóló törvényjavas... - ELNÖK (dr. Salamon László): - SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ):
2743 törvény - kazuisztikus, áttekinthetetlen, minden évben módosulnak többször a rendelkezései. Ez most is így van. Én délelőtt megnéztem a kormányp rogramot, hogy mennyi hátralékunk van, és miért nincs meg a nyugdíjbiztosítási törvény, miért nincs meg az egészségbiztosítási törvény. Jelzem, hogy a kormányprogramban megjelölt határidő nem járt le - igaz, hogy nem túl sok idő van vissza , és ezek a tör vények még megalkothatók. Tehát végül is nem egy egységes törvényről van szó, hanem kérdéseket rendez, amely kérdésekben számos tartalmi dolgot is érint. Ezek a tartalmiak lényegesek is, kevésbé lényegesek is, vannak olyanok, amik szokványosan minden évi m ódosításnál elő szoktak fordulni, erről túl sokat nem beszélek, ezekről szólnék először. Úgy tűnik, hogy e két törvényben is a degresszió oldására kerül sor, valorizálják a kereseteket a nyugdíjak megállapításánál. Ez okvetlenül szükséges, hogy a következő évek nyugdíjai megállapíthatók. Most összehasonlítva azt, hogy mi történt a korábbi években, rá kell arra jöjjünk, hogy ugyanaz a gyakorlat folytatódik, tehát ugyanolyan mértékben történik a valorizáció, és ugyanolyan mértékben körülbelül a degresszió old ása is. Tehát ha azt mondanánk, hogy három évvel ezelőtt nagyobb volt a degresszió oldása és a valorizáció is közelebb a nyugdíjba menetelhez viszonyítva megtörtént, akkor én azt hiszem, nem állítanánk igazat, ez rendszerbeli változást nem hoz. Évek óta az van, hogy a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat hozza a javaslatát, további egy évet szeretne valorizálni, és javasolja ezt; a parlament felelőssége az, hogy az egyensúlyi helyzet ismeretében, az egyensúlyi kérdések ismeretében láte arra lehetőséget, mert ig az, hogy ez a valorizáció a nyugdíjba menetelkor nem jelent jelentős kiadást, viszont ahogyan gyülemlik fel, úgy a későbbiek során a tbköltségvetés egyensúlyát veszélyezteti. Néhány tartalmi kérdésről szólnék. Az egyik ez a bizonyos lyuk. Lyuk van az adót örvényen, hiányzik az adótábla, ennek megfelelően a költségvetés is képlékeny. Itt is ugyanezt a helyzetet tapasztaljuk a járulékok csökkentése kérdésében. A beterjesztett javaslat számol egész évre viszonyítva 4 százalékos járulékcsökkentéssel, egészségbi ztosításnál 3 százalékkal félévtől, a nyugdíjjáruléknál további 1 százalékkal. Ugyanakkor bizonyos átterhelést tervezett volna, hogy a munkavállalókra terhelné a nyugdíjjárulék 2 százalékos emelését. A sajtóból értesültünk arról, hogy ez a helyzet már nem így áll fenn, az Érdekegyeztető Tanácsban elmozdultak az álláspontok, és az eredetileg januárra tervezett 3 százalékos járulékcsökkentés kisebb mértékű lesz. (18.40) Ez úgy működik, mint egy közlekedőedény: ha egyik helyen enyhítünk - a dolgozóknál enyhítü nk , akkor látjuk azt, hogy a munkáltatók által fizetendő járulék összege nem nagyon csökkenthető. A társadalombiztosítási költségvetés tervezetéből kiviláglik az, hogy ez a csökkentés - mint ahogy a miniszteri expozéban is elhangzott - feltehetően 1,5 sz ázalék körül áll be. Azt hiszem, ezt az adótáblával együtt, más kérdésekkel együtt, együtt értékelheti az Érdekegyeztető Tanács. Nevezetes időpont ez a bizonyos november vége. Arra emlékszem, hogy mind Szabó Iván pénzügyminisztersége idején, mind Kupa Mihá ly pénzügyminisztersége idején akkor egyeztek meg az Érdekegyeztető Tanácsban, november 2528a körül, és akkor véglegesedtek a költségvetés bizonyos számai, adatai. A másik ilyen kérdés, amit a bizottsági ülésen is a szabaddemokraták kifejtettek: az egész ségügyi szolgáltatások térítéshez kötése, ez a bizonyos copayment. Az alkotmánybírósági előzmények ismeretében csodálkozom, hogy a kormány ezt a javaslatot előterjesztette. Az Alkotmánybíróság nem hagyott kétséget afelől korábban, hogy a szerződéseket kom olyan veszi, az aránytalanság kérdését nagyon vizsgálja. Ugyanebbe a gondolatkörbe tartozik az is, hogy ha a társadalom szerződést kötött a társadalombiztosítással - és a szerződésnek ez is egy válfaja , akkor egyik
