Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: - Bejelentés önálló indítványok benyújtásáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2721 központi büdzsé és a vállalkozók, valamint az állampolgárok közöt ti adó milyen arányban oszlik meg, az a politikai döntésen túlmenően már közgazdasági elemzést is igényel. Ezért a kormány által benyújtott társasági adótörvényben van egy olyan passzus, amely nagyon helyesen a kiemelt vállalkozásokat, a kiemelt vállalkozá sokon beruházásokat - gépi vagy épületberuházásokat - végző vállalkozókat különböző preferenciákban kívánja részesíteni. Mivel megítélésem szerint, mint említettem, szoros összhang van a helyi adók és a központi adók között, ezért nyilvánvaló, hogy amikor valamit preferálni kíván egy államhatalmi szerv, nevezetesen a parlament, azt nem lehet csak részben megtenni, mert az egyébként emelni kívánt helyi adók ezt a hatást lerontják. Tehát javaslatomat azért terjesztettem elő , hogy ez a preferencia, ami szerint a vállalkozók a kiemelt térségekben a központi adókból részesednek, megillesse őket törvényszerűen a helyi adókból is mindaddig, amíg ezt az előnyt élvezik. Természetesen azért kellett önálló indítványt benyújtanom, mer t módosító indítványként ezt nem állt módomban előterjeszteni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Bogárdi Zoltán képviselőtársunk, Magyar Demokrata Fórum, önálló indítvány t nyújtott be az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítására T/1660. számon. Megkérdezem az előterjesztőt, kívánjae két percben indokolni. (Bogárdi Zoltán: Igen.) Kívánja. Megadom a szót Bogárdi Zoltán képviselő úrnak. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A magyar parlament 1992ben már elfogadott egy, az enyémhez hasonló előterjesztést. Akkor a parlament - pedig akkor sem volt könnyű helyzet - megszavazta, hogy az Útalap bevételeinek 5 százalékát kerékpárútépítésre kell fordítani. N agy vita volt fölötte, mégis megszavazta a parlament, ugyanis a képviselők megértették, hogy a jövő mindenképpen egy sokkal környezetbarátabb életmódot kíván, mint a mai. Sajnos azóta az Útalap ilyen kiadásai lecsökkentek, annak ellenére, hogy az önkormány zatok kedve viszont megnőtt. Nagyon sok pályázatot adtak be, nagyon sok, nemcsak helyi, hanem országos kerékpárútépítési terv van már most is, viszont alap nincs rá. Ezen megfontolásból nyújtottam be tervezetemet, ami teljesen megegyezik az 1992es útalap törvénnyel. Ennek alapján az Útalap bevételeinek 5 százaléka teljes egészében kerékpárútépítésre fordítódna. Egyébként a '92ben elfogadott törvénynek rendkívül jó hatása volt. Ez alatt az idő alatt, tehát három év alatt megduplázódott Magyarországon a ke rékpárúthálózat. Rengeteg hívást, levelet kapok, s kérdezik: mikor lesz pénz? Kérem képviselőtársaimat, fontolják meg: annak idején a most kormányon lévő koalíció tagjai szinte egy emberként, mindannyian megszavazták ezt a törvénytervezetet. Remélem, most sem tesznek másként, függetlenül attól, hogy ellenzéki képviselő vagyok. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem az Országgyűlést, hogy őrizzük meg a hat ározatképességünket, mert a napirend elfogadása után részletes vitára bocsátásokról kell határoznunk. Kérem, hogy a határozatképességet tartsák fenn! Dr. Rapcsák András képviselőtársunk, Kereszténydemokrata Néppárt, önálló indítványt nyújtott be a tulajdon viszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV.
