Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2712 tartalmazza - kérem a türelmüket! , hogy ügyrendi kérdésben napirenden lévő ügyben lehet szót kapni vagy az egész napirendet illetően. Az alkotmányügyi bizot tság 1995. július 21én hozott állásfoglalásában külön is hangsúlyozta, hogy napirenden nem szereplő kérdésben nem lehet ügyrendi javaslatot tenni. A napirenden kívüli ügyek köre az, amit napirend előtt szoktunk megtárgyalni. Most napirend előtti tárgyalás folyik, és ezért házszabályszerűen nem adhatom meg a szót ügyrendi kérdésben. Az IPU pedig egy önálló közgyűlés, és nem olyan típusú állandó bizottsága a parlamentnek, amire a parlament Házszabálya vonatkozik. Kérem, uraim, a türelmüket és a Házszabály al apos tanulmányozását! Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Torgyán József frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, e lnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap tárgyalta az Alkotmánybíróság a kamatkérdés ügyét, amely oly nagy port vert fel az országban - joggal. Hiszen több százezer család kálváriáját, tragédiáját jelentette az OTPkamatok egyoldalú felemelé se, olyan körülmények között, amikor a polgári törvénykönyv - mint a képzeletbeli jogszabályi hierarchiában második helyen álló törvénykönyv - 232. § (2) és (3) bekezdésével 20 százalékban maximált kamatadó helyett magasabb kamatot határozott meg, és szólí totta fel a lakástulajdonosok tömegeit arra, hogy ennek a kötelezettségüknek tegyenek eleget. Emlékeztetném képviselőtársaimat arra a tényre, hogy a kamatoknak 20 százalékban való meghatározása nem véletlen történt, hanem a polgári törvénykönyv azon konstr ukciója folytán, hogy valamilyen védelmet nyújtson a kamatok ésszerűtlen eltúlzása ellen. Nem kívánok ennek a kérdésnek a közgazdasági vetületeivel foglalkozni - hogy mennyiben helyes a kamatok kérdésének polgári törvénykönyvben való szabályozása, mennyibe n nem helyes. Tény az, hogy Magyarországon a polgári törvénykönyv ezt a kérdést ekként szabályozta. Ezért tehát az ezzel ellentétes minden kikötés törvénybe ütköző, hiszen a polgári törvénykönyv tulajdonképpen a polgárjogi szabályozás tekintetében alkotmán yerejű rendelkezéseket tartalmaz. Külön szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy 1993. december 28án lett kihirdetve, majd december 31én lépett hatályba az 1993. évi CXII. törvény, amely megszüntette azt a lehetőséget, hogy 20 százalék fölötti kamat ker üljön kiszabásra. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyar kormány által most beterjesztett több ezer oldalas 1996. évi költségvetés 71. §a, illetőleg az ahhoz fűzött miniszteri indokolás egyértelműen megmondja, hogy a törvén yes rendelkezés - a 20 százalék maximum - és a tényleges gyakorlat között eltérés van. Ezt az eltérést azonban, igen tisztelt képviselőtársaim, törvénysértésnek, alkotmánysértésnek hívják. Ez a törvénysértés több százezer magyar család helyzetét lehetetlen ítette el, igen sok ezer ember eladta az öröklakását, igen sok ezer ember olyan helyzetben kényszerült OTPlakást vásárolni, hogy nem kapott tanácsi lakást - mint a valamikori pártfunkcionáriusok. Tehát a lakásszerzésnek egyetlen útja volt: gyerekeket kell ett vállalni, különböző felelősségeket kellett vállalni, és az OTP által megszabott, aránytalanul magas vételár teljesítése mellett a kamatfizetési kötelezettségnek is eleget kellett tenni. Tény, hogy ennek a jogszabálynak a felrúgásával - tehát a polgári törvénykönyv felrúgásával - magasabb kamatot szabtak ki, rengeteg embert kergettek öngyilkosságba, lakásuk elhagyására, sok ezer házasság felborult, sok ezer ember ellehetetlenült. Ezért az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter, a Nemzeti Bankot felügye lő elnök, az Állami Bankfelügyelet elnöke és a legfőbb ügyész egyformán felelős! Miután az ő lemondásukra már sort
