Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 20 (129. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HORN GYULA miniszterelnök:
2710 leghatározottabban visszautasítom. (Taps a bal oldalon.) Csak hogy az ellenpéldát is elmondjam: 1991ben, amikor Románia elfogadta a magyarság, a nemzeti kisebbségek számára hátrányos alkotmányt, az akkori ellenzék nem vádolta az Antallkormányt, hiszen nyilvánvaló volt, a Magyar Köztársaságnak nem voltak reális lehetőségei a román alkotmány befolyásolására. Úgy gon dolom, hogy ez a két példa világosan mutatja, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja felelősen kíván eljárni ebben az ügyben is, és hasonló politikai magatartást szeretne az ellenzék részéről is tapasztalni. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy olyan tárgyi tévedést, mondjuk, ebben a Házban halljunk, amelyet Torgyán képviselő úr mondott, hogy Horn Gyula mint miniszterelnök és Kovács László mint külügyminiszter felelős az ukránmagyar szerződésért, amelyet az előző kormány javas latára tettek (Dr. Torgyán József közbeszól.) , úgy gondolom, a teljes hozzá nem értés legvilágosabb jele. (Dr. Kövér László: Figyelni kéne!) Nem a felelőtlenség, hanem az alapszerződés által nyújtott lehetőség teszi most számunkra lehetővé, hogy a magyar k ormány hivatalos formában a nemzetközi fórumokon világossá tegye álláspontját, s ezeket a lehetőségeket kihasználva ne adja fel azt a küzdelmet, amelyet a szlovákiai magyar kisebbség sorsáért is visel. Kovács miniszter úr tegnap azt mondta: csak a tárgyalá si út járható Magyarország és szomszédai között, mert a konfrontáció nem járható út. Úgy gondolom, hogy igaza van, és bár itt az ellenzék részéről egyetlenegy javaslatot sem hallottunk arra nézve, hogy ebben a helyzetben ők mit javasolnának, mit tartanak ( Zaj, közbeszólások a jobb oldalon.) járható útnak, ennek ellenére a Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja és a kormány is minden tőle telhetőt meg fog tenni a szlovákiai magyar kisebbség érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK ( dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem miniszterelnök urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra? HORN GYULA miniszterelnök : Igen, köszönöm. Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért hivatkoztam már a bevezetőben is a külügyi bizottságban folytatott mai tanácskozásra, mert ott az ellenzék köréből is, ellenzéki képviselők részéről is sok higgadt, árnyalt elemzésen nyugvó megállapítás hangzott el. Ezt azért szeretném aláhúzni, mert ezen az alapon lehet előrelépni a szomszédokkal való viszony és a külpolitikánk más területein. Aki egy picit is gondolkodik, és nem az indulatai ragadják el, az tudja, hogy sok évtizedes problémákról van itt szó; nagyon súlyos feszültségekről, amelyek még az első világháború előtt, de az t követően is keletkeztek. És nem volt Magyarországon olyan kormány, amely ezeket a feszültségeket, problémákat meg tudta volna oldani. Elsősorban azért nem, tisztelt képviselőtársaim, mert ami a szomszédos országokban történik, az csak részben függ tőlünk , alapvetően a szomszédos országok politikai erőin, kormányzatain, parlamentjein múlik, hogy mi történik. Itt már elhangzott a '91es romániai alkotmányra való hivatkozás. Hadd erősítsem meg én is, hogy annak idején hogyan próbáltunk mint akkori ellenzék a kormánnyal együtt föllépni és diplomáciai akciókat folytatni annak érdekében, hogy változtassák meg annak a kisebbségek elleni kitételeit. Nem sikerült. És nemigen kaptunk ehhez támogatást. Az is nyilvánvaló, hogy a szomszédos államokban folyamatosan szűk bel- és pártpolitikai érdekek javára akarják fölhasználni a kisebbségekkel szembeni fellépést. Ezt is tudja mindenki, aki foglalkozik külpolitikával vagy egyáltalán politikával. Nekünk sem volt semmiféle illúziónk abban, hogy 15 hónap alatt mi alapvető vá ltozást érünk el a viszonyban. De, tisztelt hölgyeim és uraim, menjünk azon az úton, hogy konfrontálunk, hogy tovább feszítjük a viszonyt? (Közbeszólás a jobb oldalon: Tegyük fel a kezünket?) Menjünk el egy olyan úton, amely elvezethet a Kárpátmedence lán gba borulásához? Ez nem a mi utunk. (Közbeszólás a jobb oldalon: Nem is javasolom.) És hangsúlyozni szeretném: a konfrontáció politikája nemcsak
