Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 15 (128. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2675 hozhatja a bizottsági tagok tudtára. Bár hozzáteszem, hogy az én megítélésem szerint ezt is csak a Házszabályban lehetne megtenni. Volt egy olyan része a törvényjava slatnak, amely kitért arra, hogy a honvédelmi bizottság mikor, milyen körülmények között köteles zárt ülést tartani. Ismét csak a Házszabályra hívnám fel az előterjesztő figyelmét, mert a Házszabály e részében nagyon kielégítően szabályozza azt, hogy állam titok, szolgálati titok és az egyéb adat védelme. Nincs szükség arra, hogy egy törvény határozza meg azt, hogy az Országgyűlés egy bizottsága mikor tartson zárt ülést. A legsúlyosabb házszabályi kifogásaim azonban a 19. §sal kapcsolatban vannak, szinte az egész 19. §sal. Ez a szakasz olyan speciális jelölési szabályokat tartalmaz a bizottságra nézve, amelyek nem illeszthetők az általános szabályaink közé. A Házszabály 31. §a részletezi, hogy a bizottság tagsága hogy jön létre. A frakcióvezető ajánlást ké szít, a házbizottság elé terjeszti, s a Házszabály alapján erre később senki más, csak az érintett frakció vezetője tehet módosító javaslatot. Ez egy olyan általános szabály, amely alól a Házszabályunk nem ad felmentést. Szerintem nem állapíthat meg ezzel szemben törvény sem eltérő szabályokat, mint amilyen szabályokat megállapít erre vonatkozóan a Házszabály. A jelölés érvényessége tekintetében az Országgyűlés elnöke, illetőleg szavazattöbbséggel a bizottság dönt. Én nagyon örülök, hogy erre Sebők képvisel ő úr kitért. Hogy az általános vita eddigi szakaszában és vezérszónokként ilyen részletekről nem szóltam, annak az volt az oka, hogy azt vártam, és erre kértem is az előterjesztőt, hogy tegye meg ezt a kétféle, az alkotmány és a Házszabály összhangjával ka pcsolatos módosító sorozatát - a kormány nem tette meg. Addig nem kívántunk az ilyen részletekről szólni, - amit egyébként hiányolt Sebők úr. Nyilván az ellenzéki pártok ezt rögtön észrevették. Észrevették azt, hogy egy többpárti parlamentben lehetőséget b iztosítani arra, hogy ilyen kérdésekben az Országgyűlés elnöke vagy egy bizottság többségi szavazással döntsön, ez egy idegen test egyébként az egész többpárti parlament működésében. Megint szeretnék visszatérni, hogy amíg ennek a lehetőségét a Házszabály nem teremti meg, addig szerintem erre egy törvényjavaslat vagy egy törvény nem tehet javaslatot - illetőleg javaslatot tehet, kérdés, hogy alkotmánysértő lesze vagy sem. Gondolkodtunk korábban azon, hogy ne a végrehajtó hatalom és ne a nemzetbiztonsági tá rca nélküli miniszter készítse el adott esetben azt a házszabálymódosítást, ami a Házszabállyal való összeegyeztethetőségét teremtette volna meg. Én ezzel maximálisan egyetértek. Nem először került volna a Ház olyan helyzetbe, hogy kétféle úton megy egye gy politikai döntésnek az előkészítése. Volt már rá példánk, hogy az alkotmány módosítását meg kellett oldani egy törvény módosítása vagy egy törvény megszületése miatt, és a kettőt párhuzamosan csináltuk. Egy parlamenti politikai döntést kellett volna elő zőleg a Házszabály módosítására megalkotni. A javaslat szerint a bizottság tagjai nemzetbiztonsági védelemben részesülnek. Bár a javaslat nem fogalmazza meg - és ezt is kifogásoltam már, hogy mi a nemzetbiztonsági védelemnek a fogalma , a célját meghatáro zza, ami így szól, hogy "Meghatározott személyek tevékenységéhez kötődő, védett információk megszerzését célzó leplezett törekvéseket elhárítja." Ez a törvénybeli fogalma. Ha ez a védelem a célját eléri, be tudja tölteni a feladatát, úgy nem kell tartani a ttól, hogy a köztársasági elnök, a miniszterelnök vagy az Országgyűlés elnöke - és sorolhatnám mindazt a 12 kört, ami az 1. számú mellékletben van , jogellenes céllal befolyásolhatóvá vagy jogellenes céllal támadhatóvá válnak. Ahogy a bizottsági ülésen fo galmaztak, ez a zsarolhatóság ellen szól. Ha viszont a védelem nem, vagy csak hiányosan tudja betölteni ezt a feladatát, akkor tartani kell attól, hogy a miniszterelnök, a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke - és megint nem mondom el azt a tizenkett es felsorolást, ami az 1. számú mellékletben van - esetében, ezeknél a személyeknél is csak hiányosan fogja betölteni a feladatát.
