Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ):
263 Amennyiben a határozatot a parlament elfogadja, akkor a kormány majd az elkészítendő feladattervében a hallgatók egészségnevelését, testnevelését és sportját illetően sokkal határozottabb állásfoglalást és jól körülírt, világos programot szorgalmazz on. Ezeket a negatív jelenségeket - amelyekről beszéltem , ennek a helyzetnek a romlását, ezt a tendenciát feltétlenül meg kell állítani. Nemzetközi tapasztalatok szerint nemcsak az élet minőségét, hanem - amint erre már utaltam , a munkaerőpiaci esélyek et is lényegesen javítja a testi erőt sugárzó külső, az átlagosnál jobb erőnlét, a jó közérzet, a testi, szervi működések krónikus zavarainak hiánya, a jó megjelenés. Finnországban, az olimpiai sportolók edzőtáborában van egy diagnosztikai laboratórium. Ez t a diagnosztikai laboratóriumot civilek is igénybe veszik térítés ellenében, hogy világos képet kapjanak a fizikai állapotukról. Például hasonló vizsgálatokat végeznek, mint amilyen vizsgálatokat felajánlottunk a képviselő uraknak a Testnevelési Főiskolán . Tudja meg, hogy körülbelül milyen kondícióval rendelkezik és milyen ajánlásokkal lehetne a testi kondícióját javítani. Ottjártamkor - és erre szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét - a futószalagergométerről lelépő vezető banktisztviselő elmondta , hogy új munkatársak felvételénél, majd az előmenetelt érintő minősítésüknél a szaktudás mellett jelentős szerepet játszik a pályázó életmódja, a jó alak, a tettenérhető sportolási szokások, az élvezeti szerek mellőzése. Nagyon zsíros állások, nagyon megb ecsült állások ezek, és el lehet mondani, hogy a fiatalok már egyetemista korukban készülnek arra, hogy ilyen szempontból megfeleljenek. Közismert tény az, hogy az egyetemről, főiskoláról kikerülő értelmiségi - tehát orvos, jogász, közgazdász, tanár - maga tartási mintája milyen erősen befolyásolja társadalmi környezetét, főként a fiatalok viselkedését. Ezért az irányelvek első fejezetében lényegesen határozottabban kellene ezt az elvárást hangsúlyozni a felsőoktatási intézmények nevelő, képző tevékenységéve l szemben. Miközben az irányelvek meghatározónak minősítik az egyetemek és a főiskolák szerepét, szellemiségük kisugárzó hatását az ország, a regionális és a helyi társadalmak szerveződésében, kulturális életében, értékvilágának alakulásában, ugyanakkor el lentmondás tapasztalható az említett kormányzati felfogás és a mindennapi gyakorlat között. Azt látjuk, hogy a testkulturális értékek érvényesülését, megteremtését a felsőoktatási intézmények egy részében hozott döntési folyamatok, mechanizmusok, értékvála sztások nem támasztják alá, nem segítik elő. Ezt is tényekkel szeretném igazolni. Amikor az országgyűlési határozattervezet a parlament elé került, levelet kaptam az egyik fővárosi főiskola vezető oktatójától, a levélből egy mondatot emelek ki: "a főigazga tó úr a négy testnevelőből egyet kíván meghagyni 1200 hallgatóhoz." Ezt követően egy nyugatdunántúli egyetemről kaptam egy faxot, amelyből szintén egy mondatot emelek ki: "az egyetem vezetése a létszámleépítés keretében az egész testnevelési tanszék felsz ámolását tervezi." Nem arról beszélek, hogy a létszámleépítés adott esetben nem jogos, nem indokolt. Ez nyilvánvaló, de egy tevékenységet ellehetetleníteni, tehát kivonni a testnevelő tanárt ebből a folyamatból, - ez nagy veszélyt rejt magában. Van olyan v élemény, hogy lehet diplomát kapni testnevelési tanszék és nyelvi lektorátus nélkül. Ez kétségtelen, de akkor nagyon messze vagyunk a műveltségeszménytől és nagyon messze vagyunk attól, hogy az Európa felé vezető úton nyugodtan haladhassunk. A válaszokból. .. milyen válaszokból? Olyan válaszokból, hogy amikor ezt a két értesítést megkaptam, levelet írtam valamennyi egyetem és főiskola testnevelési tanszékének és a 65 megkérdezettből 45en válaszoltak érdemben. Ez önmagában is bizonyíték arra, hogy az egyetem ek testnevelési tanszékei és sportot irányító emberei tárgyukhoz ragaszkodnak, azt szeretnék jobbá tenni. Milyen tapasztalatokat lehet leszűrni ebből az anyagból? Az első: az intézmények jelentős részében a hallgatók testnevelését és sportját, tehát az egé szségre nevelést alulértékelten kezelik és általában lehetőségeik alatt támogatják.
