Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános - ELNÖK (dr. Salamon László): - FARKAS IMRE (MSZP):
2605 feketegazdaság térnyerésének megakadályozására és az indokolatlanul nem vagy alig adózó rétegek közteherviselésbe történő bevonására irányul. Helyese ez a szándék? Meggyőződésem szerint igen, mert a feketegazdaság miatti állami bevételkiesés máris több mint 100 milliárd forint - több száz milliárd forint helyesen , és ez a bevételi oldalról mindenképpen hiányzik. Azért is helyes ez a magatartás, mert ha nem történik további lépés a feketegazdaság kor látozására, az eltitkolt bevételek megakadályozására, akkor már lehetőség sem lesz arra, hogy más eszközökkel próbáljuk kiváltani az itt kieső bevételt. Harmadsorban azért is helyes ez a magatartás, mert máris bántó aránytalanságok alakultak ki a társadalo mban, amit jogosan egyre nehezebben viselnek el a stabilizációs intézkedéseket nyögő rétegek. Tudtommal eddig ellenzéki oldalon is teljes az egyetértés. Ha így van, akkor bizonyára a törvényjavaslat elvei az elfogadhatatlanok. A javaslat abból indul ki, ho gy az adóalap keletkezésének utólagos kontrollálási feltételeit javítani kell, különösen a vállalkozói és tőkejövedelmek esetében. Ellenzéki képviselőtársaim - ha jól érzékeltem - elsősorban ezt kifogásolják. Az alkalmazotti jövedelmek tekintetében már a j elenlegi törvény is olyan információs rendszert épített ki, amely átfogó kontrollt biztosít. Ez tehát nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha ezt a vállalkozói körben is megtesszük, ott, ahol pillanatnyilag ez még nincs meg. Jóke az ez irányba tett lép ések? Meggyőződésem szerint igen, mert érvényt akarnak szerezni az igazságos közteherviselésnek. Igen, mert fokozni kívánják a bevételeket ott, ahol annak helye van. Igen, mert javítják a tisztességesen adózók közérzetét, megfontolásra késztetik a másik ka tegóriába tartozókat. Ilyen tekintetben helyesnek tartom az adóhatósági eszközök bővítését, így például a nyilatkozattételre jogosultak körének kiterjesztését - a 15. §ban van , az adóhatóság értesítését annak érdekében, hogy a feketemunka után is beszed hessék a közterheket - 17. § , az adóhatóság helyszín átvizsgálására irányuló jogosítványának megadását, beleértve a fuvarellenőrzést is - 21. §. Végül - és most gyakorlatilag visszatérek oda, ahonnan az előbbi vita elindult, és amiben zajlott - a sokat e mlegetett becslést is helyesnek tartom, ebben a formájában bizonyára eredményesebb lesz majd. Többen lekicsinylően szóltak ezekről az elképzelésekről, és nem látják értelmét; ugyanezen megoldásokat mások az alkotmány megsértésének gyanújával illetnek. A ma gam részéről támogatom mindazon törekvéseket, amelyek az utólagos kontrollt lehetővé teszik. Ugyanakkor szerintem ezzel sem tekinthető befejezettnek ez a munka. A vállalkozói és tőkejövedelmek képződésének teljes körű kontrollinformációs háttere még megköv etel több lépést. Így például a készpénzforgalom jelentős részének bankszámlaforgalom felé való átterelését, a banktitok további oldását, a normál készpénzes üzleti forgalom elszámoltatásának szigorítását, a liberalizált költségelszámoltatás átalakítását. Erre most nincs lehetőség, de remélem, rövidesen sor kerül majd erre is. A továbbiakban a becslés azon új részéhez kívánok szólni, amely a legnagyobb tiltakozást váltotta ki. Mindenekelőtt megjegyzem: a becslés korábban is csak kiegészítő jelleggel szerepe lt az adóigazgatásban, és csak olyan mértékig, ameddig az előbb említett kontrollálási rendszer nem adott segítséget. Ez reményeim szerint továbbra is így lesz, még ha mostani kiegészítése sokakban más érzést is kelt. A becslés alkalmazásának kiterjesztése azon esetekre, ahol a vállalkozó nem ér el egy bizonyos jövedelmet, nem biztos, hogy a legjobb megoldás. (20.00) Ez egy kényszerlépés. Még mindig jobb, mint tovább emelni egyegy adót. Ezért nagyon remélem, hogy többen megbarátkoznak majd ezzel a konstruk cióval. Nem fogadható el, hogy az egyre izmosodó hatszázezer - itt már elhangzott, hogy nyolcszázezer - fős réteg, illetve ennek a rétegnek bizonyos szereplői csak bevételeik egy részét szerepeltetik bevallásukban, személyes felhasználásuk jelentős részét pedig a vállalkozás költségei között számolják el. Senkit sem akarok megrágalmazni, tudom, hogy a kisvállalkozók egy része kényszervállalkozó és igen nehezen él, de
