Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
2588 Véleményem szerint - és a javaslatom erre irányul - ez a kérdés nem lényegi kérdés. Ma nagyon nehéz megmondani azt, hogy mi minősül államháztartáson kívüli forrásnak. Nagyon feleslegesnek tartanám azt, ha az Országgyűlé s egy olyan vitába menne bele, amely erről szól, hiszen ez a módosító törvényjavaslat - amit az Országgyűlés egy általános vitában már tárgyalt - lényegében a kincstár kérdéseit hivatott rendezni. A kincstári körön kívül esik az véleményem szerint, hogy eg y alap többségében vagy kisebbségében milyen forrásokból van finanszírozva. Ezért javaslom a tisztelt Ház számára: abban a kérdésben, hogy egy alap milyen forrásokból legyen finanszírozható, milyen forrásokból származzon, ne a beterjesztett "többségében ál lamháztartáson kívüli forrásokból" megfogalmazást fogadja el, hanem az e nélkül benyújtott módosító indítványt. Még egy módosító indítvány mellett kívánok érvelni, amely inkább egy technikai jellegű, szövegpontosító, szövegértelmező módosítás. Az ajánlás 7 . pontjában a törvényjavaslat 8. §ához nyújtottam be egy módosító indítványt, amely azt kívánja pontosítani, hogy a "törlés" fogalma ne a felhasználásról történő végleges lemondás kategóriájába kerüljön. Véleményem szerint a "törlés" és a "végleges lemond ás" két különböző fogalom, két különböző jogi kategória. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy az általam javasolt módosítás a törlésnek egy precízebb megfogalmazásae, viszont ami most a törvényjavaslatban szerepel, azt mindenképpen rossznak tartom. Kösz önöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Szabad György képviselő úr? (Dr. Szabad György: Nem ebben a szakaszban kívánok szólni.) Nem ebben a szakaszban. Ungár Klára képviselő asszony ehhez a szakaszhoz kíván szólni? (Ungár Klára: Igen.) Tessék , megadom a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, SZDSZ. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A törvényjavaslat 6. §ához már csak csatlakozó módosító indítvánnyal volt módom beadni a módosító indítványomat. El is mondhatnám a szakszerű jogi szöveget, de azt gondolom, hogy a tartalma érdekesebb. Az államháztartási törvény beszél az állampolgárok fizetési kötelezettségeit szabályozó törvényekről, magyarul az adótörvényekről. Csatlakozó módosító indítványommal azt a célt szeretném elérni, h ogy az eddig hatályos törvények alapján nem szabályozott "kellő idő"t vagy "fölkészülési idő"t a következő évtől kezdve szabályozott formában rögzítsük, és tudjuk, hogy mennyi az a "kellő idő". Tehát a javaslatom arra irányul, hogy a jogszabályok, az adó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább három hónapnak kell eltelnie. Miután visszamenőleg már nem tudjuk szabályozni sem a döntéselőkészítés, sem a törvényhozás munkáját, ezért értelemszerűen a következő évtől, az államháztartási törvény hatálybalépésétől érvényesek ezek a szabályok. Azt gondolom, hogy egy nem gyümölcsöző, áldatlan vita végére tehetnénk pontot ezzel. A vita hosszú ideje arról szól közgazdászok, jogászok és politikusok között, hogy az állampolgárok számára mennyi időre van szükség, mennyi a kellő rákészülési idő, hogy a törvényalkotó az őket - életüket, anyagi, gazdasági helyzetüket - érintő kérdéseket jogszabályokban szabályozza. Szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani a módosító indítványt. Amennyiben elfogadásra ke rül, 1996tól legalább az adótörvényekre vonatkozóan tudni fogjuk, hogy a törvényelőkészítőnek és a jogalkotónak is mikor kell a munkáját elkezdenie, hiszen az államháztartási törvény megmondja, hogy a kihirdetés és a hatálybalépés között legalább három h ónapnak kell eltelnie. Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom.
