Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2575 A terméktanács működésének lényege az, hogy a terméktanács a piac szabályozása érdekében szerződést köt a miniszterrel. Például önkorlátozó szerződéseket arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lesz egy adott termék termelésének nagysága, csökkentike a termőterületet, vagy sem. Azonban mivel önkéntes a tagság, egy ilyen szerződés hatálya alól bármely mezőgazdasági termelő, vagy más piaci szereplő kivonhatja magát azáltal, ha kilép a ter méktanácsból. Ha azonban egy terméktanács a kötelező tagság elve alapján működik, abban az esetben erre nem lesz lehetősége, hiszen nem léphet ki ilyen módon. Ha köztestület hozza létre a terméktanácsot, akkor ebből az fakad, hogy egy ilyen szerződés olyan mértékben csökkentené a szerződés szabadságához fűződő alkotmányos jogokat, amilyet mi nem tartunk arányosnak a jelenlegi körülmények között az elérni kívánt céllal. Éppen ezért, ha a jelenlegi módosító javaslatot elutasítja az Országgyűlés, természetesne k kell venniük, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Köszönjük megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, SZDSZ. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Orosz Sá ndor felszólalásának néhány elemére szeretnék reagálni. Hangsúlyozom: az alkotmányügyi bizottság nem gazdasági kérdésben döntött. Az alkotmányügyi bizottság kimondottan azt a kérdést vizsgálta, hogy ez a két módosítási indítvány és az így átalakuló törvény összhangban vane a magyar jogrendszerrel, vagy nincs összhangban. Egyértelműen úgy foglalt állást a bizottság, hogy így nem lenne összhangban. Azért nem lenne összhangban, mert nem az került a szövegbe, amiről Orosz Sándor az előbb beszélt, hogy az Agrá rkamarának valamilyen szerve látna el terméktanácsi feladatot, hanem a szövegben az van, hogy maga az Agrárkamara. Az Agrárkamara tagjai a területi agrárkamarák. Jogi képtelenség, hogy a terméktanács fogalmába beleférjen egy ilyen Agrárkamarafogalom, hisz en a terméktanácsba minden termelő önkéntesen beléphet, a törvény szerint ezt garantálni kell a számára. Tehát az, hogy magát az Agrárkamarát, mint országos kamarát jogosítanák fel a terméktanácsi jogkörrel, és hangsúlyozom, a múlt héten elfogadott módosít ási javaslat szó szerint ezt tartalmazza, nem valamiféle belső szervezetet, ez jogi képtelenséget keletkeztetne. Az Agrárkamarának van egy vezetősége, van egy alapszabálya, van egy tagsága, azt nem lehet azonosítani egy másik szervezettel, egy terméktanácc sal. Tehát ez a jogi megfogalmazás, ahogy a mezőgazdasági bizottságban ez keresztülment, alkalmatlan arra, hogy törvény legyen belőle. Ennek két következménye lehet. Egy az, amiről Glattfelder Béla már az előbb beszélt, hogyha így kerülne a törvény elfogad ásra, nagy valószínűséggel az Alkotmánybíróság ezt a két elemet kivenné belőle. Csak az a különbség, hogy az Alkotmánybíróság mást nem tudna a helyére tenni. Az alkotmányügyi bizottság két javaslata viszont azt jelenti, hogy ez a két szövegrész működőképes sé teszi magát az agrárpiaci rendtartást. Ha ez a két rész hiányzik a törvényből, az egész törvény nem működik. Tehát nagyon sürgősen egy másik törvényt kellene csinálni. Ez az egyik szakmai hiba. A másik szakmai hiba, hogyha én szó szerint elfogadnám azt, hogy az a módosítási javaslat, amelyet az Országgyűlés a múltkor beszavazott, bekerülne a törvénybe, tehát az Agrárkamara - úgy mint Agrárkamara - terméktanácsi feladatot elláthatna, akkor kiderülne, hogy ennek az égvilágon nem lenne semmi értelme, mert e bben az esetben az Agrárkamara nem felelne meg a terméktanács feltételeinek, tehát akkor a miniszter nem adhatná meg azt a jogosultságot, hogy eljárjon terméktanácsként. Gyakorlatilag ebben az esetben egy látszatintézkedés születne, úgy tenne az Országgyűl és, mintha az Agrárkamarát feljogosítaná egy jogosultságra, aztán közben nem csinálna semmit, mert nem jogosíthatná fel a miniszter erre.
