Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 12 (105. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. DARÓCZY ZOLTÁN, az MSZP
255 illetékes, autentikus szakmai köröket is megosztják. Ezt én úgy fogalmaznám... ugye, az első pont azt kívánja az Országgyűléssel elfogadtatni, hogy e határozat mellékletében megfogalmazott fejlesztési irányelveket, a fejlesztés kitüntetett értékeit fogadja el. Ezek a mellékletben szereplő fejlesztési irányelvek, értékek többsége vitatott; vitatott a szakmában. Ennek következtében, én úgy hiszem, nem szabadna nekünk, az Országgyűlésnek magunkra vállalni azt a felelősséget, hogy mi itt most ezeket a vitákat elvarrjuk. Azt mondjuk, hogy vége; ezt tessék csinálni! Ez nem lenne helyes! Mondok egy példát a mellékletből, és talán e példa kapcsán megértik az álláspontomat. Itt van az az egyszerű mondat, hogy "növelni kell a hallgatói önállóságot". Menjünk vissza egy kicsit a miniszteri expozéra! A miniszter úr expozéjában azt mondta, hogy a magyar felsőokta tás egy tömegképzés irányába fog elmozdulni. Ezt én elfogadom, mert ez világtendencia, ebben bizonyos értelemben lemaradtunk. De a tömegképzésre való áttérésnek nyilvánvalóan velejárója, hogy nem lehet olyan típusú foglalkozást erőltetni az egyetemeken, fő iskolákon, amit eddig megszoktunk, azzal a szűkebb létszámmal, amit - bizonyos értelemben - valahol a tervhivatalokban kitaláltak. (10.00) Ennek következtében nyilvánvaló, majdnem azt mondhatnám, hogy törvényszerű, hogy a hallgatói önállóság nagyobb szerep et kell hogy kapjon a jövő felsőoktatásában. De ennek nem ez a módja, hogy mi ezt deklaráljuk, hanem azt mondjuk, és az a kérdés, hogy az Országgyűlés tude adni pénzt arra, hogy annak feltételeit biztosítsuk, hogy a hallgatói önállóságnak legyen értelme. Mert kérem szépen, ha nincs meg a hallgatói önállóságnak a feltételrendszere, tehát nincs megfelelő elhelyezése a hallgatónak - most akár albérletről, akár kollégiumról beszélek , ha nincs megfelelő infrastruktúra az egyetemeken, szemináriumi helyiségek, tantermek, tanulók, könyvtárak, laboratóriumok, akkor hogyan várjuk el, hogy a hallgató önállóan többet foglalkozzék a választott szakmájával, mint eddig? Tehát én megfordítom a kérdést, és azt kérdezem, hogy el vane szánva a Magyar Országgyűlés arra, hog y figyelembe véve a miniszter úr által kimondott tendenciát, a tömegméretekben kifejleszteni kívánatos magyar felsőoktatást, ennek következtében ezekről a kérdésekről is beszéljen a pénzügyminiszter úrral. Mert ha nem, akkor meg kell hogy mondjam, hogy nin cs értelme leírni egy ilyen mondatot, mert akadályoztatva lesznek a hallgatók a tekintetben, hogy az önálló tevékenységüket kifejthessék. De mondhatnék más példákat is ebből a, különösen a IIIassal jelölt, 15 pontból. Példának okáért én személy szerint me gátalkodott híve vagyok annak a felfogásnak - és most már úgy látom, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciójában azok, akikkel ezekről a kérdésekről szót váltottunk, szintén kezdenek közeledni ahhoz , hogy Magyarországon lényegében nincs egyetem, és minde nt el kell követnünk annak érdekében, hogy egyetemek jöjjenek létre Magyarországon. Ezt úgy hívják most egy idegen szóval, hogy integráció, vagy univerzitások létesítése. De kérem szépen, ebből az anyagból nem tűnik ki az, hogy ebben a dologban, már, hogy úgy mondjam, a politikai akarat fölékerült annak a kicsinyes torzsalkodásnak, ami ezen a területen tapasztalható. Tehát ezt viszont, úgy gondolnám, világosabban meg kellene fogalmaznunk, hogy ezt valószínűleg határozattal nem lehet elintézni, ez törvényes kérdés, törvény kérdése, méghozzá az Országgyűlés hatáskörébe tartozó törvény kérdése lehet. Itt bizony létező intézmények megszüntetéséről és új intézmények létrehozásáról van szó. Ez pedig az Országgyűlés elidegeníthetetlen joga, sőt kötelessége. Ne várj uk azt, hogy itt valamilyen módon önkéntes megállapodások alapján létrejöhetnek ilyen korszerűbb struktúrák, amelyekkel, hogy úgy mondjam, Európában, az Európai Közösségben is jelentkezhetünk. Kérem szépen, még egy ezzel kapcsolatban. Nemcsak arról van szó , hogy az integrációt elő kell segíteni, hanem arról is, hogy a magyar felsőoktatás belső viszonyaiban megkövesedett feudális viszonyokat is meg kell változtatni. Nevetséges, hogy nem tudjuk kötni Nyugathoz, Európához, a világhoz a dolgainkat, mert olyanok a belső viszonyaink, hogy azok nem engedik meg ezeknek a kibontakoztatását.
