Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
2506 elfogadhatatlannak tartom, hogy nincsenek az ülésteremben, de a Házszabály rendelkezései szerint csak felkérni tudom őket. Szólásra következik tehát Szöllősi Istvánné, szólásra készül Demeter Ervin, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót Szöllősi Istvánné képviselő asszonynak. SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztel t Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt miniszter úr, aki talán Indiában figyelemmel kíséri... (Derültség.) a magyar közoktatás helyzetéről szóló vitát, s ha megjő, tán megtudjuk, hogy mennyi Indiában a tanárok kötelező óraszáma. Muszáj volt ezt a néhány csipkelődő mondatot elmondanom. A tisztelt elnök asszony s a tisztelt Ház elnézését kérem. Tisztelt Képviselőtársaim, az 1996os esztendőre készülve, a költségvetés megszületésének körülményeiről kénytelen vagyok szólni, jóllehet Pokorni képviselő úr az im ént ezt rendkívül szemléletesen megtette. Ha összehasonlítanánk az előző évekével, akkor azt mondhatnánk, hogy ugyanolyan, csak rosszabb. Mármint az előkészítés körülményei. Idő most ugyanis volt, lett volna arra a számomra megemészthetetlen és elfogadhata tlan dologra, hogy miért nem zárultak le az érdekegyeztető tárgyalások. Idő volt, formális egyeztetés alig, tartalmi egyeztetés szinte nem. Hiányzik a megegyezés. Egyeztetés még csak akad, amúgy egyeztetünk, de a megegyezés készsége, a megállapodásra való hajlandóság - amelyet azután felek kézjegyükkel látnak el, mint a sokat hivatkozott kultúrállamokban , hát ez nincs. Én itt most megköszönöm a házbizottság bölcs döntését, hogy nem zárta le, s nem zárja le a mai nappal a '96os költségvetés általános vitá ját, hiszen ezekben az órákban folyik a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsának ülése, és holnap ül össze az Érdekegyeztető Tanács. Tisztelt képviselőtársaim, a megszületés körülményei a tartalomra is rányomják a bélyegüket. Ha erre a költségve tésre, melyet én most kifejezetten a közoktatás szereplőinek összefüggéséből fogok nézni, azt mondom, hogy ellentmondásos, akkor - azt hiszem , nagyon szerény jelzőt használok. Sokan elmondták, de én a szocialista frakció tagjaként hadd erősítem meg, én a szocialista frakció tagjaként nem tudom, tehát nem az ellenzéki képviselő, Pokorni Zoltán, én sem tudom, hogy mi lesz a közoktatás finanszírozásával 1996ban. Ez még hagyján, hogy mi nem tudjuk, de nem tudja az a 3129 önkormányzat sem, amely pedig fenntar tja azt a tízezer oktatási intézményt, melynek a normatívája csak hét hónapra jelenik meg ebben a költségvetési törvénytervezetben. Ezek a normatívák akár szépek is lehetnének, különösen ami az óvodai és az általános iskolai ellátást illeti, és azt a nekib uzdulást, amely ebben a tekintetben megjelent a Pénzügyminisztérium részéről, ezt az egyet, összesen ezt az egyet - ami arról szólt volna, hogy a területi különbségeket ezekkel a radikálisan megemelt normatívákkal talán ki lehet egyenlíteni , ezt az egyet lenegy, összesen hét hónapra szóló erőfeszítést meg kell köszönjem a Pénzügyminisztériumnak. Ezt az egyet, bár ez sem a tárca keze munkája. Itt utalnék a Gáspár Miklós képviselőtársam által felvetettekre. Nagyon is jelen van ezekben az emelt normatívákban az egyetlen szociáldemokrata gondolata ennek a költségvetési törvénytervezetnek, amely legalábbis a közoktatásra vonatkozik. A másik ilyen ellentmondás, hogy nem tudni, és én egyáltalán nem tudom, bármilyen szempontból is vizsgálom s bármilyen minőségben p róbálok erre válaszolni, hogy most akkor tulajdonképpen mi van a béremelések körül. Mert a költségvetési törvény tervezetében ugyebár nulla forint szerepel, szíveskedjenek utánanézni: 51. § , s azután a nyilatkozatokban azt hallom és olvasom, hogy amúgy 2 5. Ezt pedig Szabó Zoltán államtitkár úr mondja.
