Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2485 mint például a magyar törvények értelmében az egyetértési jog a költségveté sük megállapításánál, ez mégsem okoz problémát, hiszen a mindenkori kormányzatok tisztában vannak azzal, hogy nem pusztán egy szakma érdekei jelennek meg a bírósági javadalmazásban, hanem minden jogkereső polgár érdeke. (10.30) Könnyen belátható: valamenny iünk érdeke az, hogy az ítéleteket a szakmailag legkompetensebbek hozzák meg. Ebből a szempontból aggasztó azt látni, hogy míg 1990ben drámai helyzet alakult ki mind a bíróságok, mind az ügyészségek tekintetében, '90től '94ig valamifajta konszolidáció v égbement, megállt a pályaelhagyás, megállt az elvándorlás ezektől a hivatási ágaktól. '94 végén, '95 elején újra felbukkant az a jelenség, hogy viszonylag hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező bírák, ügyészek hagyják ott a hivatást és váltanak a vállalk ozási szférába, váltanak az ügyvédi pályára, ezzel kockáztatva az igazságszolgáltatás szakmai színvonalát. A másik indok, amit az alkotmányos indokon felül megemlíthetek, a kormány programja, az a program, amelyet az Országgyűlés többsége is támogat. Ez a program a'96os költségvetésben is megjelenő módon bizonyos preferenciákat fogalmaz meg. A preferenciák között, meggyőződésem szerint, fontos a közbiztonság megszilárdítása, fontos a jogállamiság intézményrendszerének megszilárdítása. Fontos preferencia az , hogy a szervezett bűnözéssel, a feketegazdasággal szemben az eddigieknél hatékonyabban kell fellépni. Ezek a fellépések a költségvetés bizonyos fejezeteiben - így például az APEH javadalmazásánál, így például a rendőrség költségvetési támogatásának növel ésénél - megjelennek. Ezeknél a szervezeteknél létszámfejlesztésre és bizonyos bérfejlesztésre is lehetőség nyílik. Nem érthető és nem indokolható az, hogy ugyanilyen mértékű fejlesztés nem jelenik meg az adott kérdéssel - tehát a bűnözéssel, a feketegazda sággal, a szervezett bűnözéssel - foglalkozó szervezetek másik részénél, az ügyészségnél és a bíróságnál. A bíróságnál tudom, hogy egy nagyobb létszámfejlesztés következik be; csak ez azzal a problémával jár, hogy ugyan feltölthetők ezek a létszámok, mert a kezdő bírói fizetések meglehetősen kedvezőek, de az a tapasztalat, hogy kéthároméves bírói gyakorlat után, a karrier reménye nélkül, vagy a vonzó karrier reménye nélkül nagy számban hagyják el a bírák a pályát. Ezért az adott terület érdekképviseleteive l egyetértve, Toller László képviselőtársammal közösen olyan módosító indítványt nyújtottunk be a költségvetéshez, amely megpróbál differenciáltan közelíteni a témához. A konkrét ügyben több érdekképviseleti szervezet - majdnem az egész szakma érdekképvise lete fogott össze; így a Magyar Bírói Egyesületen kívül a Közigazgatási Bírák Egyesülete, a Cégbírák Egyesülete, az Ügyészek Országos Egyesülete, a Bírósági Dolgozók Szakszervezete, az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezete, az Országos Bírói Tanács é s az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa - együtt fogalmazott meg egy olyan differenciált javaslatot, amely nem általában nyúl hozzá a fizetésekhez, nem általános 20, 25 vagy 35 százalékos béremelést követel, hanem olyan követelést fogalmaz meg, amel y - meggyőződésem szerint - a költségvetési vitában példamutató lehet. A követelés egyrészt differenciált emelést javasol. A differenciálás lényege, hogy jutalmazni kívánja a hűséget. Jutalmazni kívánja azokat, akik hosszabb ideje dolgoznak az adott szerve zeteknél. Tehát a bértáblához olyan módosító indítványt nyújtunk be, amely a hosszabb ideje bíróságon, ügyészségen dolgozó bírák, ügyészek fizetését rendezné, oly módon, hogy a bértábla szorzóit változtatná meg; illetőleg a karriert, mint jövőbeli elkötele zettséget támogatja. Tehát azok számára nyújt vonzó karrierutat, akik több éve dolgoznak a szervezeteknél. A másik eleme ennek a javaslatnak - amit én példamutatónak tarthatok , hogy nem egyoldalúan a kiadás növelését célozza, hanem forrá sokat jelöl meg ennek a fizetésnek a rendezésére. Kidolgozták az érdekképviseletek az illetéktörvény olyan módosítását, amely fedezetet jelenthet a kiadási oldalon jelentkező többletnek. Ez a fedezet természetesen csak akkor támogatható, ha a
