Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 14 (127. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF):
2470 mindig lehet úgy érvényesíteni, hogy ne tegyék kifogás tárgyává. Köszönöm szépen a figyelm üket. (Szórványos taps a bal oldalon.) Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Dobos Krisztina frakcióvezetőhelyettes, Magyar Demokrata Fórum, A közoktatás tudatos tönkretétele" címmel. Megadom a szót Dobos Krisztin ának. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ősi népi mondás mondja: aki a holnapra gondol, az búzát vet, aki hosszabb távra, az diófát ültet, és aki évszázadokra előre, az iskolát épí t. Vajon mit lehet ma mondani ezen népi mondás alapján a közoktatásra, mit lehet mondani a kormány jelenlegi tevékenységére, mikor nap mint nap halljuk, hogy iskolákat zárnak be, pedagógusokat bocsátanak el, csoportokat vonnak össze. Egy éve annak, hogy a művelődési miniszter elénk állt a közoktatásfejlesztés stratégiájával. Elmondta, szó szerint idézem: "Forradalmi tett, hogy ilyen stratégiája létezik a közoktatásnak." És egy másik mondata, szó szerint: "Soha ilyen jövőképe nem volt a közoktatásnak, mint ez alapján." Hát azt kell hogy mondjam, hogy soha ilyen jövőképe valóban nem volt a közoktatásnak, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, hogy az oktatási rendszerünk megy tönkre, s a rossz gazdasági helyzet mellett ma már az a kérdés is felmerül, hogy vajon tu datosan tesszüke tönkre az amúgy nem rossz színvonalú közoktatásunkat. Elfogadott a kormány egy nemzeti alaptantervet tíz osztályra. Ezt követően elfogadott a parlament egy közoktatási törvénymódosítást nyolc osztályra. Mai napig nincs feloldás ebben az e llentmondásban, mai napig nem tudjuk, hogy mit kíván tenni a kormány, hogy feloldja ezt a lehetőséget. Tudom, most sokan azt mondják, hogy elfogadták a szakmai szervezetek a nemzeti alaptanterv követelményeit. De meg kell hogy mondjam önöknek, hogy a szakm ai szervezetek képviseletében ugyanazok fogadták el, akik készítették. És ha kicsit műveltebb lett volna a készítők bizottsága, akkor nem vállalták volna föl, hogy heten készítik a nemzeti alaptanterv követelményrendszerét, mert oktatási körökben csak mint heten a gonoszo- kat emlegetik, és nevetségessé tették azt a kérdést, hogy milyen is a nemzeti alaptanterv. Folyamatosan halljuk, hogy nem hatékonyak a kis iskolák. Folyamatosan halljuk, hogy be kell zárni azokat az iskolákat, össze kell vonni, ahol kevé s a tanulólétszám. De miért nem nyújtja be már egyszer valaki, lehet, hogy a Művelődési Minisztérium, lehet, hogy a kormány, hogy minek az alapján méri a hatékonyságot, minek az alapján dönti el, hogy egy kis iskolában nem jó a munka, egy nagy iskolában pe dig jó a munka? Egyetlenegy kérdés alapján, hogy hány tanuló van az iskolában. Azonban ez nem mozi. Nem arról van szó, hogy tele legyen a nézőtér, és ott hallgatni kell, hanem munka folyik az iskolában, és mindenhol a világon úgy tapasztalják, hogy bizony a kisebb csoportokban jobban lehet nevelni, jobban lehet oktatni. A Művelődési Minisztérium helyettes államtitkára azt nyilatkozta: alig látszik az eredménye a csoportbontásnak. Talán a helyettes államtitkár úr nem veszi figyelembe a tényeket. Nem veszi f igyelembe, hogy az elmúlt időszakban nagyon sokan tudtak nyelvvizsgát tenni. Ez azért volt, mert kisebb csoportokban tanulták a nyelveket. Talán nem vette észre, hogy most már évek óta a matematikai olimpián megfelelő eredményeket érünk el, az első háromn égyöt helyezett között vagyunk, és sokszor a gyerekeink első helyezést is elérnek. Ez azért van, mert ezek a gyerekek kis csoportban tanulják a matematikát. Talán nem vette észre azt, hogy nagyon sokan számítástechnikát tanulnak, és igazán nem lehet elkép zelni, hogy valaki ilyen módszerrel nagy osztályban, 40 fős osztálylétszámban tanulja a matematikát. És talán nem vette észre, hogy vannak dyslexiás, dysgrafiás, dyscantiás gyerekek, akiket csak kis csoportban lehet tanítani.
