Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TÓTH TIHAMÉR (MDF):
2443 Van egy másik, nagyon lényeges területe a költségvetési törvényjavaslatnak, amely az önkormányzatok működését és gazdálkodását érinti. Tulajdonképpen talán a legszélesebb körb en az önkormányzatok tekintetében érezhető a költségvetés hatása, ugyanis az ország több mint 3200 önkormányzatának a további működését vagy segítik, vagy pedig ellehetetlenítik. Úgy érzem, azzal, hogy az eddigi támogatási rendszer szerkezetében nem nagyon változott, nincs ok arra, hogy elmondhassuk, az államháztartási reform hatásai már érződnek az önkormányzatok finanszírozásában. Igaz ugyan, hogy csökkent valamelyest az állam által a részükre biztosított támogatás mértéke, de az még nem államháztartási r eform, hogy valamilyen juttatást csökkentünk, és különösen álságos dolog azt mondani ezeknek az önkormányzatoknak, hogy lehetőségük van a kiesett bevételeket helyi adókkal pótolni, mert tessék elhinni, hogy a helyi adóból csak akkor van befizetés, ha van h elyi adózó állampolgár. Márpedig ilyen központi adózás mellett még azt is elvárni, hogy a helyben kivetett adók mértéke növekedjen, gondolom, hogy a bevétel szempontjából is bizonyos esetekben reménytelen vállalkozás és várakozás lesz. De adott esetben még ellenzéki képviselőként is támogatni tudnék egy olyan kormányzati javaslatot, amely azt mondaná, hogy a helyben kivetett adók a központi adókból levonhatók. Ugyanis akkor csak egyszeri adózás valósulna meg, és nem kellene az önkormányzatoknak még a személ yi jövedelemadóból a mostani visszatérítési rendszert ilyen mértékben fenntartani, illetve akkor valóban lehetne arra számítani, hogy az állami juttatásokból kiesett rész helyben kivetett helyi adókból pótolható. Az alaptámogatási rendszerek tulajdonképpen megmaradnak. Tehát a kötelező állami feladatok ellátására, a közoktatásra, a területi kiegyenlítésre, a fejlesztések preferálására vonatkozó támogatások, és bizonyos normativitás lesz a központi előirányzattal kapcsolatban, illetve az államháztartás újrae losztásának a mérséklésére. Amiről külön szeretnék szólni az önkormányzatok támogatásán belül, az a címzett- és céltámogatások köre. Sajnálattal kellett megállapítanunk egyrészt azt, hogy az a törvény, amit a parlamentnek el kellett volna fogadnia legkésőb b ez év májusában, még mindig nem született meg, csak most, a költségvetéssel együtt került benyújtásra. Ezt csak azért említem meg, mert az önkormányzatoknak már régen el kellett volna készíttetniük azokat a pályázataikat, amelyeket 1996ban esetleg indul ó beruházásként terveztek volna. Csak egyszerűen az történt, hogy nem ismerték azokat a célokat, amelyekre lehetett volna pályázatot készíteni. Azon túlmenően, hogy a korábban elfogadott és megszokott körhöz képest lényegesen leszűkült a pályázatok beadhat óságának a köre, azok a bizonyos célok, amelyekért lehet pályázni, van egy másik redukció is ebben a költségvetésben: amíg korábban 6070 százalékos volt az állami támogatás bizonyos önkormányzati beruházásoknál, ez ma lecsökkent 3040 százalékra. Tulajdon képpen nemcsak az a probléma, hogy az állami költségvetés ezt 3040 százalékban tudja csak támogatni, hanem az, hogy a hiányzó 6070 százalékos saját erő nem lesz meg azoknál az önkormányzatoknál, amelyeknél feltétlenül el kellene végezni ezeket a beruházá sokat. Márpedig az állami támogatás csak abban az esetben utalható ki az önkormányzatnak, ha megvan hozzá a megfelelő saját ereje, úgyhogy bármennyire is paradox a helyzet, még az is elképzelhető, hogy ilyen szűkített támogatási összegek mellett pénzmaradv ány fog keletkezni, ugyanis nem lesz olyan igénylő, aki mindezeket fel tudná használni. Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak egy nagyonnagyon szűk szegmensét kívántam érinteni a törvényjavaslatnak és bemutatni azokat az ellentmondásokat, amelyeket felfedezt em benne. Elsősorban kormánypárti képviselőtársaim figyelmét szeretném felhívni arra, hogy a költségvetés elfogadásánál szíveskedjenek szem előtt tartani azt, hogy egyegy döntésük milyen rétegeket milyen formában fog érinteni az elkövetkezendő években, me rt nemcsak egyéves kihatása van egy éves költségvetésnek. Továbbá azt is kérem, hogy amikor arról beszélünk, hogy egy költségvetés meglévő hibáit, hiányosságait miként lehetne jobbá tenni vagy miként lehetne kijavítani, akkor elsősorban ne az
