Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2428 illetve az elmaradt javítások elvégzése azon technikai eszközök tekintetében, mely ek egybeesnek a honvédség átalakításának prioritásaival. A Magyar Honvédség költségvetési javaslata igyekszik eleget tenni a vele szemben támasztott sokirányú követelményrendszernek. A költségvetés szerkezetében, formai és tartalmi tekintetben egyaránt, po zitív elmozdulás tapasztalható. Nemcsak követi a jövő évben érvénybe lépő új szervezeti struktúrát, a hadtestek szervezetét, logisztikai szervezeteket és más átszervezéseket, hanem szerkezetében évek óta először kerül 50 százalék alá a személyi kiadások és járulékok mértéke, és növekszik, ha kis mértékben is, a dologi kiadások nagysága, mintegy 6 százalékkal. Ez nagyon fontos. Örvendetes tény az is, hogy a központi beruházások erőforrásai mintegy egyharmadával növekedtek. A költségvetési kiadások belső arán yai ugyanakkor azt is mutatják, hogy további határozott előrelépésre van szükség a honvédség struktúrájának átalakításában. Erre utalnak a költségvetés következő adatai is: A Honvédelmi Minisztérium 79 milliárdos kiadási főösszegéből a Magyar Honvédségre m integy 60 milliárd jut. Ezen belül a csapatok részaránya 27 milliárdot tesz ki, a központi logisztikai szervezetek 21 milliárddal gazdálkodhatnak, és 12 milliárd jut a vezető és a hozzájuk tartozó közvetlen szervezetekre. A honvédség költségvetésének több olyan pontja van, amely csak jelentős nehézségek árán valósítható meg, és az ígért központi garanciák - a több mint 3,5 milliárdos fejezeti beruházás, a felmondás és nyugdíjaztatási költségek 50 százalékának az átvállalása, az Országgyűlés és a kormány ált al ez évben elfogadott programok indítása - realizálása esetében hidalhatók át a nehézségek. Éppen ezért elhatároztam, hogy módosító javaslatot terjesztek elő, amelynek az a lényege, hogy az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Magyar Honvédség szervezeti átalakítása során feleslegessé vált ingatlanok és technikai eszközök értékesítéséből származó bevételét ne terhelje központi befizetés. Azt cél jelleggel köteles kezelni, és csak az átalakítás során felmerülő többletkiadásokra fordíthatja. Erről a honvédel mi miniszter az év végi zárszámadás során külön számoljon be. Ez azt jelentené, hogy a IX. számú, Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadási és bevételi rendkívüli előirányzatait 3,5 milliárd forinttal megemelnénk. Az eddig elmondottak alapján ezt tulajdonkép pen nem is kellene indokolni. Mégis kiegészítem azzal, hogy a Magyar Honvédség átalakításának célja, hogy olyan haderő alakuljon ki, amely a térség katonapolitikai helyzetét, a hazánkat fenyegető lehetséges veszélyeket, a reális veszélyhelyzetek elhárításá nak követelményeit figyelembe véve biztosítja - ésszerű kockázatot vállalva - a minimálisan szükséges védelmi képességet, összhangban a nemzetgazdaság teherbíróképességével. A honvédség zavartalan fenntartása az átalakulás folyamatában és az elkerülhetetle n technikai fejlesztés csak akkor finanszírozható, ha jelentős erőforrásfeltárást végez maga a tárca is, ha a megüresedő objektumok, a feleslegessé vált technikai eszközök felhalmozása helyett azok mihamarabbi értékesítése következik be, és az ebből szárm azó bevétel teljes körű visszafordítása az átalakítás zökkenőmentes végrehajtását segítené elő. Leszögezhetjük, hogy a költségvetés kiadásai csak abban az esetben biztosítják a honvédség finanszírozhatóságát, ha a középtávú tervnek az 1996. évi kulcseszten deje - a létszámcsökkentés zöme, a jelentős szervezeti átalakítás és megszüntetés - teljes mértékben sikeres lesz, ha az ebből fakadó megtakarítások fedezni fogják a megnövekedett dologi kiadásokat, elsősorban az energiaáremelés, az élelmezési és a ruháza ti ellátás tekintetében. A költségvetési előírások a hivatásos állomány számára 15 százalékos, a sorállomány tekintetében 20 százalékos, a közalkalmazottak vonatkozásában 10 százalék alatti illetménynövelést tesznek lehetővé. E feladat a honvédség tekintet ében rendkívül nagy, mivel ehhez - eltérően a
