Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 13 (126. szám) - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
2421 Ha már a hiányokról szóltam - mert a kormánypárti képviselők i s észreveszik ezt, nemcsak az ellenzékiek , akkor hiányzik például a költségvetésből az, hogy milyen működési mechanizmussal fogja a kormány kezelni, mondjuk, a német hitelből energiaracionalizálásra felvett hitelcsomagot, hogyan és milyen ösztönző mechan izmusokkal fogja azt biztosítani, hogy az állampolgárok ebből, mondjuk, kedvezményes kamat mellett juthassanak hitelhez. De ugyanígy hiányzik - ha már szóba hozta Takács képviselőtársam - a háztartási tüzelőolaj kezelése, amire szintén be fogjuk nyújtani a módosító indítványt, mert ez a dolog kezelhető és nem olyan bonyolult. Szeretném újra elmondani azt, hogy a háztartási tüzelőolaj adókötelessé tétele nem a megszorító intézkedések része. Aki ezt így érti, az vagy a tényt és a tárgyat nem ismeri eléggé, va gy szándékosan félreértelmezi ezt a dolgot. Erre azért kerül sor, mert mindannyian tudjuk, az elmúlt néhány évben szinte kezelhetetlen problémává vált a htoszőkítés, és addig, amíg nálunk szerencsésebb országok ezt tudják más módon kezelni, úgy tűnik, hog y Magyarországon csak a készpénzes mechanizmusok működnek. Ezért tehát ez a konstrukció úgy fog működni, hogy az állampolgárok az önkormányzatokon keresztül lényegében a teljes adótartalmat kompenzációként megkapják és megkaphatják azzal a kikötéssel, hogy a korábbi pénzügyminisztériumi, ipari minisztériumi rendeletben foglalt 12 liter/légköbméter normából kell kiindulni. Erre a források megteremthetők, ez számításokkal világosan alátámasztható, és a költségvetés többlete a hto adókötelessé tételéből abból származik, hogy az a néhány százmillió szőkített hto, ami eddig oly sok problémát okozott, az most egyértelmű költségvetési többletbevételt jelent, miután adókötelesen lehet csak forgalmazni. Ha már az imént azt említettem, hogy szerencsésebb országokban s ok minden másképp működik, akkor hadd említsem meg a vámbiztosítékok kérdését. Annál is inkább, miután az Állami Számvevőszék elnöke, legalábbis a hírek szerint, ma már arról szólt, hogy az Alkotmánybírósághoz fog fordulni ebben a kérdésben. Anélkül, hogy jogi vitába bonyolódnék, akkor hadd ismételjem meg röviden azt, amit a költségvetési bizottságban lefolytatott vita eredményeként Keller képviselőtársunk a múltkor már elmondott a Ház előtt. A vámbiztosíték ilyen fajta számbavétele a költségvetésben nem je lent semmifajta problémát. Egy előrefizetésről van szó, éppen ezért, mert 1992ben nyilvánvalóvá vált, hogy 200 milliárd fölött van a meg nem fizetett vámteher, ezért tehát Magyarországon megint csak egyedi módszerhez kellett folyamodni, mégpedig ahhoz, ho gy a vámáru után járó köztartozások együttes összegét előre le kell tenni. Ezért tehát pusztán arról van szó, hogy szemben egy normális működéssel, amikor az áru vámkezelése után valamennyi idővel kell megfizetni a vámterhet és akkor azt a megfelelő költsé gvetési sorra lehet könyvelni, ezt nálunk egy soron előre számba lehet venni. Ilyen értelemben tehát semmi szín alatt nem jelent halmozódó költségvetési hiányt, semmi szín alatt nem jelent problémát abban az értelemben, hogy ha úgymond a vámok csökkennek é s ez kiesik, akkor jelentős költségvetési hiány fog keletkezni. Nem jelent egyrészt azért, mert a vámok csökkenése ezt részben érinti, másrészt nem, mert ennek egyre nagyobb hányada a fogyasztási adótartalom, és nem jelent problémát azért sem, mert akkor, amikor egy más típusú rendszerre térünk át, akkor kell ezt a kérdést kezelni. Abban az évben nem 33 vagy 44 milliárdot kell betervezni, hanem figyelembe véve a fizetések átfutását, a megfelelő soron jelentkező tizen- vagy huszonmilliárdot. De nem jelent az ért sem problémát, mert a költségvetés pénzforgalmi szemléletben készül és azonosan könyveli a vele szemben pénzforgalmi szemléletben könyvelő vállalkozó is, sőt a kettős könyvelést vezető vállalkozó a pénzforgalmi vagy cashflow kimutatásában ugyanígy kel l hogy könyvelje. Végezetül még három mondatot a feketegazdaságról. Az egykori kormánypártok ma oly nagy hévvel vetik a mai kormánypártok szemére a feketegazdasággal kapcsolatos problémákat. Szeretném őket emlékeztetni arra, hogy ennek kialakulása, elterje dése és elburjánzása az ő kormányzati időszakukra esik, s ha egyszer egy feketegazdaság kialakul és létezik, annak megfékezése még rendkívüli erőfeszítések árán is csak hosszú idő múlva hozza meg az első eredményeit. Ez a kérdés - mint ahogy sokszor szóltu nk már ebben a Házban róla - nem elsősorban rendőri ügy, mert
