Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 10 (125. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
2366 bizonyára jó áron lehetne értékesíteni. Azt hiszem, végig kellene gondolni, hogy milyen típusú takarékosság elfogadható a külpolitika területén. A második nagy probléma, amit érinteni szeretnék, a követségek integrálása, a külképviseletek szervezeti egységeinek egymáshoz való viszonyítása, összeszervezése. Jelenleg meglehetősen nagy szervezeti zűrzavar uralkodik ezen a téren, egyfajta spontán kiéhez tetés folyamata zajlik. A kormányprogram megígérte a kereskedelmi kirendeltségek és a nagykövetségek integrálását. Ez csupán formálisan történt meg, gyakorlatilag nem lett végrehajtva. Továbbra is az IKM kezében vannak a kirendeltségek, de egyfajta "fűnyír ó"szemlélettel ritkítják ezeket a kirendeltségeket az elmúlt időszakban. Érzékelhető az, hogy ezek a kirendeltségek ugyanakkor az összevonás hírére meggyengültek, egyfajta apakomplexusuk alakult ki. Ha létrejön a beígért integráció, akkor ennek gyakran az a módja, hogy a kereskedelmi kirendeltségeket egyszerűen bezárják, s a gazdasági diplomáciára nem marad munkatárs a követségeken, mert a követségek státuszai nem növekednek a gazdasági kirendeltségek bezárásával párhuzamosan. Előidéződik tehát az a helyze t, hogy Magyarország sok helyen fönntart egy nagykövetséget, fönntart néhol gazdasági kirendeltségeket, fönntart értelemszerűen katonai attasét, fönntartja a hírszerzési szolgálatot, fönntartja sok városban a kulturális intézeteket. Gyakorlatilag van egy i ntegrálatlan, szétforgácsolt rendszer, öt intézmény gyakran egymásba is botladozik. De az anyagi szétforgácsolódás hagyján: ennek alapvetően a szervezeti hatékonyság látja a kárát. Megítélésünk szerint a külképviseletek integrálásának ügye elénk fog tolako dni újra és újra, amíg ezt a kérdést meg nem oldjuk. A következő, a harmadik nagy probléma a költségvetésben, hogy a külpolitikai prioritások nem megfelelőképpen vannak összhangban a külügyi költségvetéssel, illetőleg a külügyi költségvetés nincs összhangb an a prioritásokkal. Az európai integráció kérdésében nagyon régóta megoldatlan, hogy milyen intézményi háttér keretében kell koordinálni az európai integrációs folyamatot. Jelenleg a Külügyminisztérium a megbízott ezzel a feladattal. Ugyanakkor tapasztal hatjuk, hogy a költségvetésben félmilliárd forint el van különítve az európai integrációs stratégia kialakítására, de ez jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalnál található. Nyilvánvalóan majd az elkövetkezendő időszakban megint kibontakozik egy szervezeti vit a. Másodszor megemlíteném pozitív példaként azt, hogy az európai uniós integrációnk hátteréül egy, a kommunikációs stratégiát finanszírozó költségvetési tétel elkülönítésre került. Ugyanakkor érzékelhető, hogy nem annyira az európai unióval kapcsolatban me rült föl a kommunikációs probléma, a közvéleménnyel való kapcsolattartás problémája, hanem sokkal inkább a NATOval kapcsolatban, és NATOkommunikációs stratégiáról mind ez idáig nem tudunk. Márpedig ez sürgető, hiszen ha nem lép a kormány e tekintetben, a kkor Thürmer Gyula fogja hangolni az országot a NATOcsatlakozás ellen, ami azt hiszem, nem élvezné semelyik parlamenti erő támogatását. Harmadszor: a külpolitikai prioritásokhoz kapcsolódóan szintén szeretném jelezni, hogy megfelelőnek tartjuk a "Partners ég a békéért"program felosztását. Úgy gondoljuk, rendeltetésének megfelelően van ez az összeg a költségvetésben elhelyezve. Ugyanakkor - mint már az előbb jeleztem - nemcsak kommunikációs stratégia nincs a NATO vonatkozásában, hanem ki kell dolgozni a kom plex csatlakozási programot a NATOhoz, hiszen elkészültek a csatlakozás feltételeit jelző NATOdokumentumok. Ennek mind ez idáig még nem látjuk a jeleit, hogy mozgolódás lenne. Negyedszer: a kisebbségpolitikáról szeretnék most szólni. A kisebbségpolitika tényleges helyét a magyar külpolitikában a költségvetési pozíciója jelzi a legkendőzetlenebbül. Hadd idézzek a kormányprogram 119. oldaláról: "A határon túli magyar közösségek anyagi támogatását a kormány legalább a jelenlegi szintet megőrizve, a mindenkor i éves költségvetés előre meghatározott százalékában kívánja biztosítani. 1994. év..." - 1994! - "... végéig kidolgozza a támogatási rendszer elveit, irányait és módszereit."
