Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2318 Egy arab közmondás nyomán Rudolf von Wudigess német szakértő azt mondta - és a titokról is szól a törvény , hogy amit két ember tud, az nem titok. Az sem titok, amit csak egy ember tud. Az a titok, amit egy ember tudott, az az ember, aki már ötszáz éve halott. No azért ne misztifikáljuk ennyire a titkot, de azt hiszem, az is igaz, hogyha egy papírlapra egy egyest írok, tehát az a titok, amit egy ember tud, és ha ugyanarra a lapra odaírok egy másik egyest, akkor az nem egy plusz egy egyenl ő kettő, hanem az egy olyan idézőjelben említhető titok, amit már tizenegyen tudnak, és ha egy harmadik egyest írok oda, akkor annak az összege nem három, hanem száztizenegy stb. Tehát azt hiszem, amikor a titokról is szól ez a törvény, akkor ezeknek a kér déseknek a súlyával is tisztában kell lennünk. Három kérdéskört szeretnék érinteni. Először is az általános vitában már feltűnt érvek egyikéremásikára szeretnék visszatérni, másodjára a furcsa módon eddig még kellő hangsúlyt nem kapott A, B és C típusú ké rdőívekkel kapcsolatos néhány olyan észrevételre, amelyek közül többet módosító javaslatba öntöttem - és ezekre majd részben az általános vita folytatásában, de pontosan, elemeiben a részletes vitában szeretnék visszatérni , harmadszor és ez irányítás, ve zetés kérdése, a nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése, illetőleg a felhatalmazó rendelkezések összefüggésére. Először, ami a feladatokat, a célokat és az előírásokat illeti, itt csupán azt szeretném kiemelni magam is, hogy ennek a törvénynek egyszerre két feltételnek kell eleget tennie. Képesnek kell lennie Magyarország biztonsága jogi feltételeit megteremteni, éppen az alkotmányos rend védelmében, másodszor pedig, mivel ez speciális tevékenység, ehhez kapjon a nemzetbiztonság titkos és saját os eszközöket, ugyanakkor - és most már harmadszor mondom - jogi garanciák kellenek az állampolgárok védelmére, hogy állampolgári jogokat csak szükséges és indokolt esetekben korlátozzon. Értelemszerűen következik ebből egy harmadik vagy 2/b pont, hogy soh a ne lehessen a szolgálatokat politikai célokra felhasználni. Ami az irányítás kérdéseit illeti, erre majd később szeretnék visszatérni. Az azonban szembetűnő a különösebben hozzá nem értő számára is, hogy igaz ugyan, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszteri poszt természetesen nem volt és nem is maradhatott sohasem üresen, azonban a mostani kormánynak nincsen nemzetbiztonsági főtanácsadója. Nincsen nemzetbiztonsági főtanácsadója, az irányítás, a vezetés és az ellenőrzés saját os rendjében egymás mellé kiegészítőleg rendelt két olyan poszt, ami részben a politikai felelősség viselését, a politikai irányítás munkáját, valamint a szakmai irányítás felelősségét és a szakmai irányítás tevékenységét megjeleníthetné. Itt még vissza sz eretnék térni a hatáskörökre is, amelyek tisztázatlansága azért számos gond okozója lehet. Elég talán utalnom itt az általános vita korábbi szakaszában részben a Független Kisgazdapárt által említett észrevételek egyikéremásikára, illetőleg Kövér képvisel őtársunk néhány megállapítására. Ami a szervezetek számát, struktúráját illeti, teljesen egyetértek Füzessy képviselő úr, miniszter úr azon véleményével, hogy itt a három és az öt aránya - tehát hogy melyik az a három alapvető szempont, amelynek meg kell f elelni a szolgálatoknak és hogy ez milyen fajta szervezeti rendben jelenik meg - másodlagos kérdés, de ez csak látszólag másodlagos: ha formalizáljuk. Ugyanis alapvetően a nemzetbiztonsági, az információszerzési, illetőleg az ezek hátterét biztosító techni kai oldalra van szükség, azonban ez alapvetően civil és katonai térfélre is tagolódik, de itt érthető módon minden szervezet és minden struktúra önmagát is védi és ezek a belső érdekek is természetes módon és hagyományosan kifejeződnek egy törvényjavaslatb an. Döntő azonban, hogy nem szabad ad hoc módon változtatni és nyilván kell egy tapasztalati idő, aminek az eltelte után, az elfogadás után majd átalakításra lesz szükség. Az is biztos, hogy az országgyűlési határozatot '96 végére mindenképpen el kell foga dni. Itt a kétharmados, illetőleg egyszerű többség kérdésére nem szeretnék visszatérni, mert gondolom, itt egy történeti kérdés is felmerül, hogy melyik párt mikor, mit mondott. Azt hiszem, a
