Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. FÜZESSY TIBOR (KDNP):
2316 felolvasott szövegből világosan kiderül, az is a szervezetet és a tevékenységet együtt kezeli - titkosszolgálatokról van szó, nem pedig gazdasági társulásokról vagy egyéb intézményekről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A képviselő úr egész felszólalását nekem szentelte, és szinte kifejezetten tételesen végigment azon, amit én körülbelül fél óra alatt mondtam el az Országgyűlés előtt, úgyhogy nagy merészség lenne részemről arra vállalkozni, hogy erre két percben reagáljak, hiszen csak egyegy területére tudnék kitérni. Azonban én az alkotmányosság területével szeretnék ebben a másfél percben f oglalkozni, és kérem a képviselő urat, hogy jövő héten kedden, amikor az általános vitát folytatjuk, vegyen részt azon, akkor tételesen tudok reagálni az észrevételeire. Valóban kifogásoltam az alkotmány 8. §ának (2) bekezdése és az alkotmány 59. §ának ( 1) bekezdése közötti kapcsolatot. Az Alkotmánybíróság 30/1992es határozata ugyanezt a relációt végezte el a 8. § és a 61. § között. Az 51. § - amiről beszéltem - a magánlakás sérthetetlenségéről, a magántitok sérthetetlenségéről és a személyes adatok véde lméhez való jogról beszél részletesen. E jogokra vonatkozóan az alkotmány sehol nem tesz kivételt. Más kérdés, hogy jóe az alkotmány vagy rossz az alkotmány, meg kelle változtatni azért, mert a nemzetbiztonsági törvénynek meg kell teremteni ezáltal az al kotmányos feltételeit. Én egy percig nem mondtam, hogy az alkotmánynak ez a megfogalmazása így, ahogy van, jó. Azonban hadd olvassak fel néhány részt - mert a rendőrségre is hivatkozott a képviselő úr , ami kivételeket tesz, alapvető jogoknál megadja a ki vétel lehetőségét, az eltérés lehetőségét. Ilyen az 58. §, amely rögzíti, hogy "mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, törvényben meghatározott esetek kivételével megillet a szabad mozgás, a tartózkodási hely..." - nem folytatom tov ább. Tehát tesz az alkotmány egy kivételt. A rendőrségre hivatkozott a képviselő úr. Az alkotmány 55. §a azt mondja, hogy "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani". Én az alkotmányossági kifogásomban az 59. §nál azt kifogásoltam, hogy nem említ sem kivételt, sem eltérést ettől az alapvető jogtól. Elnézést, elnök úr, kedden a z általános vitában szeretném folytatni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Annyit hadd tegyek hozzá, hogy egy írásbeli felszólaló van, és utána természetesen szóban ismételten lehet szót kérni, a Házszabály akár egy időhatár nélküli szóbeli fels zólalás lehetőségét is biztosítja. Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Füzessy Tibor képviselő úr. Megadom a szót. DR. FÜZESSY TIBOR (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dávid Ibolya jól érzékelte, hogy a képviselő úr felszólalása tulajdonképpen neki szólt . Én viszont úgy érzem, hogy számomra már alig maradt mondanivalója és érve a képviselő úrnak. Csak egypár rövid mondatban szeretnék mégis reflektálni. Azt mondta a képviselő úr, függetlenül attól, hogy öt vagy egy vagy két vagy három titkosszolgálat működ ik egy országban, három alapvető feladatnak, követelménynek kell megfelelnie. Ezzel egyetértek. De úgy érzem, hogy a képviselő úrnak is és az előterjesztőnek is egyet kellene értenie azzal: azt, hogy ennek a követelménynek hány titkosszolgálat tegyen elege t, egy adott
