Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
2292 ezt a kérdést. Ennek megfelelően hangzott el már korábbi SZDSZes felszólalásban - a tegnapi vezérszónoklatban is - az a kérdésfelvetés, hogy valóban m egfelele az alkotmányosság előírásainak, követelményeinek az adójóváírás technikája, illetve a nullakulcs eltörlése. Úgy ítélem meg, hogy azok egy mellékvágányra - ha úgy tetszik, vakvágányra - viszik a vitát, akik ebben valamilyen társadalmi csoport koll ektív megbélyegzését látják, hiszen szem elől tévesztik azt, hogy nem személyhez kötődő különbséget tesz az adótörvényjavaslat a tekintetben, hogy ki az, aki élhet az adójóváírás technikájával és ki az, aki nem élhet - és neki valóban minden megszerzett j övedelemforintja adóköteles , hanem a jövedelemszerzés jogcímei között tesz különbséget az adótörvény, és ez nagyon lényeges különbség, hiszen egy személy egyszerre rendelkezhet különböző típusú jövedelmekkel. Előfordulhat, hogy valaki egyik tekintetben a lkalmazotti jövedelemre tesz szert, más tekintetben önálló tevékenységből származó jövedelmei vannak, és a két típusú jövedelmet másfajta technikával kezeli az adótörvényjavaslat. Nem a személyek közötti különbségtételről van tehát szó, hanem a jövedelemm egszerzés jogcímei közötti különbségtételről van szó. Nyilvánvalóan ennek elsősorban pozitív diszkriminációs szempontjai vannak. Akik ezt a javaslatot kidolgozták, elsősorban arra voltak figyelemmel, hogyan lehet az alkalmazotti körben megfelelő technikát kialakítani arra, hogy az ő jövedelmeikben is elismerjenek bizonyos költségelemeket, olyan költségelemeket, amelyeket az önálló tevékenységből származó jövedelmeknél módjuk van elszámolni az ilyen jövedelmeket szerző magánszemélyeknek. Hogy csak egy példár a utaljak, itt folyik éppen a Ház előtt a helyi adóról szóló törvény vitája, és ebben az egyik vitakérdés az, hogy a helyi adó címén befizetett adó a személyi jövedelemadóban elszámolhatóe, mit lehet vele csinálni, mit nem. Az egyéni vállalkozók a helyi a dóként befizetett összegeket költségcsökkentés címén elszámolhatják, csökkenthetik vele a bevételeiket, ugyanakkor az egyéb magánszemélyek, az alkalmazottak körében például erre nincsen lehetőség. Azt gondolom, ez a különbségtétel indokolatlan, jó lenne, ha e tekintetben egyformán kezelné az adórendszer az egyéni vállalkozókat, illetve az alkalmazottakat, a bérből és fizetésből élőket. De éppen itt van egy kompenzációs technika a személyi jövedelemadó törvényben, amelyik elismer bizonyos költségeket a bérb ől és fizetésből élőknek is, és ezt adójóváírás formájában kifejezésre juttatja. Ugyanez az adójóváírás azért nem jár például az egyéni vállalkozóknak vagy a jövedelmüket döntően önálló tevékenységből szerzőknek, hiszen nekik olyan költségelszámolási lehet őségeik vannak - ismétlem , amelyekre nincsen joguk a bérből és fizetésből élőknek. Más tekintetben is különbséget tesz az adórendszer abból a szempontból, hogy valaki alkalmazottként szerzi a jövedelmét vagy vállalkozóként. Hadd említsem példaként az áta lányadó rendszerét. Egyéni vállalkozói körben erre is lehetőség van, ha valaki az átalányadó hatálya alá jelentkezik be. És akkor bizony, ha ügyes, szerencsés éve van, megfelelően sikerült kormányozni vállalkozása hajóját az az évi viharos gazdasági tenger en, bizony ebből az derülhet ki, hogy a tényleges jövedelméhez képest esetleg lényegesen kisebb adóterhelése van, mint az ugyanolyan jövedelemmel rendelkező bérből és fizetésből élőnek. (15.20) Természetesen a kockázat is az övé, hiszen fordí tva is elsülhet a dolog, és lehet, hogy ebből a technikából több adót fog fizetni, mintha ténylegesen elszámolna a bevételeivel és a kiadásaival. A példát csak azért hoztam föl, hogy aláhúzzam, nem egyedülálló, nem egyedi eset az, hogy a jövedelemszerzés j ogcíme szerint különböző technikákat alkalmaz az adórendszer, és ennek eddig az alkotmányosságát önmagában senki nem kérdőjelezte, nem vitatta. Ugyanilyen példaként szeretném említeni a tartalékalapszámlanyitási lehetőséget, megintcsak az egyéni vállalkoz óknak egy lehetőség. És hadd emlékeztessek végezetül arra, hogy ugyanezzel a dilemmával vagy egy hasonló dilemmával, amivel szemben most fölszólalnak ellenzéki képviselőtársaink, hogy itt a
