Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
2287 Amennyiben az átalá nyadózást választja - és általában a mezőgazdasági kistermelők ezt a formát szokták választani , az állattenyésztés esetében a vélelmezett jövedelemtartalom 10 százalék, míg a többi mezőgazdasági növénytermelés vonatkozásában, egyes eseteket kivéve, 30 sz ázalék a vélelmezett jövedelemtartalom. Ez azt jelenti, hogy - 20 százalékos adóval számolva - ha valakinek kétmillió forintos bruttó árbevétele van, akkor annak állattenyésztés esetén 20 ezer forint, egyéb mezőgazdasági kistermelés esetén 60 ezer forint a dóval kell számolnia. Ez az elmúlt években és az idén is így működött, s itt van egy nóvum, amelyik arról intézkedik, hogy amennyiben eléri valaki a kétmillió forintos bruttó árbevételt, akkor nem kell automatikusan mezőgazdasági magánvállalkozóvá válnia, hanem továbbra is megmaradhat a tételes adóelszámolási kategóriában. Én úgy gondolom, hogy ez egy könnyebbség. (14.50) A másik téma, amivel szeretnék foglalkozni, a kívülálló üzletrészek kérdése. Rendkívül súlyos probléma, hogy a szö vetkezetek kívülálló üzletrésztulajdona, amely körülbelül, egyes becslések szerint meghaladja az 50 milliárd forintot, gyakorlatilag nagyon nehezen kezelhető, nehezen eladható, nehezen forgalmazható értékpapír. Nagyon sok - valóban nagyon sok - területen 510, maximum 15 százalékos áron - a névérték 1015 százalékos árán - kelnek el ezek az üzletrészjegyek. Úgy gondolom, hogy a 83. § (5) bekezdése fönntartja továbbra is azt a gyakorlatot, hogy a vásárlásra fordított összeg - amely nem lehet nagyobb, mint az üzletrész névértéke - az adóból - tehát nem az adóalapból, hanem az adóból - levonható, amennyiben a szövetkezeti tag ezt megvásárolja. Ugyanakkor szeretném fölhívni arra a részre is a figyelmet, hogy az ebből származó jövedelem viszont adóköteles jövedel em. Ez a fék arra szolgál, hogy ne fiktív összegeket írjanak be a különböző szerződésekbe, hanem a valós, tényleges összegek kerüljenek be a szerződésbe, mert hiszen ha fiktív, magasabb összeget írnak be ebbe a szerződésbe, akkor az eladónak magasabb jöved elemadóval kell számolnia. Reményeink szerint ez a szabályozás - ennek a szabályozásnak a továbbélése - fel fogja gyorsítani ezeknek az üzletrészeknek a forgalmát, fel fogja gyorsítani a szükséges tőkekoncentrációt, és ezáltal a mezőgazdasági gazdasági egy ségek - legyenek azok akár egyéni vállalkozások, akár más gazdasági egységek - hatékonyabban tudnak dolgozni. Ugyanezt a célt szolgálná a föld forgalmával kapcsolatos törvénykezés is, a 61. § (4) bekezdése, amely arról intézkedik, hogy nem minősül ingatlanátruházásnak az önkéntes földcsere. Ez rendkívül fontos szabály, mert tudjuk azt, hogy a mezőgazdaság egyik nagyon nagy nehézsége az, hogy sok helyen szétaprózott földbirtokok vannak, amelyeken hatékony, gazdaságos mezőgazdasági termelés nehezen folytatha tó. Ezeknek a szétaprózott birtokoknak az egyesítése, megfelelő birtokkoncentrációja irányába hat ez a rendelkezés. Megemlíthetném a 64. § (1) bekezdését is, amely arról intézkedik, hogy a birtokátruházás esetén - tehát ha valaki eladja a földjét, a kárpót lási földjét, és helyette egy éven belül külterületi földingatlant vásárol, ebben az esetben - ez az összeg, az így kapott jövedelem adómentes - szintén a megfelelő birtokkoncentráció, a megfelelő birtokstruktúra kialakítása irányába ható jogszabályról bes zélhetünk. Ugyanakkor itt szeretném megjegyezni ennek a törvénynek egy hiányosságát is: nem intézkedik, nem rendelkezik az úgynevezett részarányföldtulajdonok kérdésében; mert hiszen nemcsak kárpótlással szerzett földek vannak, hanem vannak részaránytulaj donok, amelyeket kimértek. Abban az esetben, ha valaki a földkiadó bizottságokról szóló törvény értelmében '93 március végéig bejelentkezett erre, és kérte földjének a kimérését, adódhat olyan szituáció, hogy ezt szeretné valaki értékesíteni, sok okból - a kár birtokösszevonás céljából is , és ezt mindenféleképpen megítélésem szerint ugyanebbe a kivételezett vagy kedvezményezett csoportba kellene sorolni. De a 20 vagy 30 aranykoronás földek forgalmát is elő kellene segíteni ilyen formában, mert hiszen célun k az, hogy valóban hatékony birtokstruktúra alakuljon ki.
