Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - VARGA LAJOS (MSZP):
2284 ezeknek a személyi jövedelemadóterheknek csak a töredékét fizet i be. Ezen próbált meg változtatni a javaslat. Nagyon sajnálom, hogy nem tért ki, de nyilvánvalóan erre nem kívánt kitérni, hogy a személyi jövedelemadóban a súlyosbítások, hogy nehezebb lesz, és nagyobb lesz a teher, mely rétegeket érintik. A magas átlagk eresetűeket érintik. Időhiány miatt erre nem tudok kitérni, kizárólag a magas átlagkeresetűeket érintik terhesen: a 800 0001 000 000 forint fölötti éves keresetűeket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Kétperces hozz ászólásra megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, KDNP. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden Keller és Soós képviselő urak hozzászólásaival kapcsolatban meg kell jegyeznem a következőket. Hangulatkeltést mondtam, de tényekkel alátám asztottam, hogy amikor bedobnak a köztudatba egy számot, akkor ahhoz még más dolgok is tartoznak a megítélésben. Ezért tudom fenntartani továbbra is ezt. Én azzal egyetértek, hogy nem kell sugallni azt, mintha itt hangulatkeltés folyna. De mit csináljunk, hogyha tényleg ez a helyzet? Tehát én valós tényekhez igazodtam. Elhangzott, hogy jobb lett volna, ha tartalmilag megvilágítom, hogy miért jobb lenne egyes iparosoknak a társasági adóban. Nagyon egyszerűen azért, mert vállalkozók, s a társasági adójogszabá ly már úgy ki van azért érlelve az évek folyamán, hogy ott egy vállalkozó sokkal jobban tud funkcionálni, mint a személyi jövedelemadóba beszorított egyéni kisvállalkozó. A beruházással kapcsolatban erre konkrétan rá is mutattam. Még annak ellenére, hogy m ost ez a törvény segíteni akar ezen a helyzeten, de eddig még ez sem volt. Még annak ellenére is különbség van a beruházásoknál, márpedig az a fejlődésnek a motorja a két jogszabályban elfoglalt helyzet között. A diszkriminációt én azért mertem mondani, mé g egyszer hangsúlyozom, mert ők egyének is és vállalkozók is. Amikor az adójóváírásból ők kirekesztődnek, akkor ha mint egyéneket nézzük őket, akkor biztos, az Alkotmánybíróság ezt helyteleníteni fogja. Azt nem tudom, hogy lehet ilyen kettősség mellett ezt egyáltalán megítélni. Az én véleményem szerint már régen meg kellett volna alkotni az egyéni vállalkozókra azt a külön szabályozást, amelyik mindezeket az anomáliákat feloldja. Mondjuk meg, hogy mit kell tenni. Igen. Én itt annyit mertem mondani, hogy azt semmiképpen nem, hogyha ezt a kérdést, tehát a becslést, és egyáltalán a feketegazdaság feltárásának, visszaszorításának a helyes törekvését (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) azzal párosítjuk, hogy esetleg alkotmányoss ágba ütközik. Hát ezt semmiképpen nem. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Varga Lajos képviselő. Megadom a szót Varga Lajos képviselő úrnak, MSZP, kétperces hozzászólásra, az elnöklést pedig átadom Kóródi M ária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) VARGA LAJOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr, Elnök Asszony! Tisztelt Csépe képviselőtársunk! Szeretném megkérdezni az utóbbi fejtegetésével kapcsolatban, hogyha a nnyira előnyös a társasági adóforma, akkor az egyéni vállalkozót mi akadályozza meg abban, hogy társaságot alapítson, bt.t, kft.t, és úgy végezze a kedvező formában a működését? Miért ragaszkodik ahhoz, hogy ő mindenáron egyéni