Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
2258 Tragikus az is, hogy a kormány az ideinél 24,9 milliárd forinttal kevesebbet, azaz csak 29,9 milliárdot szán a magánerős lakásépítés támogatására, pedig nincs sok lakás - gondolom , ezt mindenki tudja itt, a Házon belül és a Házon kívül is Magyarországon. Évek óta nagyon kevés lakás épül, és az, hogy most még szinte a felére csökkentik a magánerős lakásépítés támogatását, ez egyszerűen szinte érthetetlen számomra. A családi pótlék 2 2 milliárd forinttal lesz kevesebb, azaz 116,8 milliárdot állított be a költségvetési javaslat, pedig még mindig nincs törvényi felhatalmazás a szigorú rendszer bevezetésére. Véleményem szerint a márciusi Bokroscsomag, ami elsősorban ezeket a szociális ki adásokat nyirbálta meg - anyasági támogatás, családi pótlék , politikailag és gazdaságilag is elhibázott. Politikailag azért, mert egy társadalommal szemben, széllel szemben nem lehet ilyen mérvű erőlködést végezni. De nemcsak az Alkotmánybíróság, hanem h a bármi lehetővé tenné a jövő áprilisi bevezetést, akkor is a társadalomnak olyan mérvű ellenállásába ütközik ez a tervezet, hogy mondjuk pénzügyminiszter jöhet és pénzügyminiszter mehet, de ezzel a népnek nem lesz jobb. Volt már itt pénzügyminisztercsere , nem lett jobb - ezt el kell ismerni. Hiába küzdöttünk ellene, hogy ne az a pénzügyminiszter legyen - lehet, hogy sokszor úgy érezzük, hogy majdnem rosszabbat kaptunk. Tehát gyakorlatilag nem a személy a lényeg, de a társadalom ellenállásába ütközve önök nem tudják végigvinni ezt a fejezetet. Gazdaságilag pedig azért tartom célszerűtlennek, mert az a pármilliárd forint, amit így megspórolnának, gyakorlatilag megmaradna, de az adminisztrációs költség majdnem szinte felemésztené, az az adminisztrációs költsé g, amennyi pluszban járna, hogy ezt a rendszert életben tartsák, fenntartsák. Tehát az adminisztrációs költség hatalmas összegbe kerülne. Tehát a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatásokra szánt összeg nem fogja fedezni a jogos szükségleteket, e z már eleve látható, és így semmi értelme nincs a családipótlékrendszer megváltoztatása erőltetésének. A jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatásokra szánt összeg nem fogja fedezni a jogos szükségleteket, ezt már eleve lehet látni a költségvetésb ől. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint is a 4 százalékos életszínvonalcsökkenés esetén nem lehet mellőzni a valódi társadalmi érdekegyeztetést. Itt már több ellenzéki képviselőtársunk is elmondta, hogy zajlik az Érdekegyeztető Tanács munkája, és val óban, itt még komoly változások lehetnek. Úgyhogy bízunk abban, hogy nemcsak bizonyos hangos rétegek - most nem nevezek meg úgymond hangos rétegeket, akik akár parlamenti képviselők, akár bármilyen lobby folytán sokkal hangosabban el tudják mondani a vélem ényüket... Gondoljanak bele abba, hogy a több százezer mezőgazdasággal foglalkozó ember, akik az istállókban, a földön stb. dolgoznak, azok nem tudnak felülni a buszra, mert meg kell fejni a tehenet, gyakorlatilag el kell végezni az őszi, tavaszi, nyári mu nkákat, bármikor. Ők nem tudnak olyan szervezetten viselkedni, mint a társadalom bizonyos rétegei, akik viszonylag koncentráltan, egy munkahelyen dolgoznak, vagy a szociális életük lehetővé teszi, hogy feljöjjenek akár kéthetente, háromhetente, négyhetente a Parlament elé vagy bárhová, tüntetni. Gyakorlatilag ez egy nagyon nagy tragédia a mi társadalmunkban, hogyha az átlagkereseteket nézzük, például a mezőgazdaságban a legalacsonyabb az átlagkereset. Ezek az emberek mégis sokkal nehezebben tudják az érdeke iket képviselni, egyáltalán megjeleníteni, mert nincsenek meg azok a szociális, fizikai körülmények, amelyek ezt lehetővé tennék, hiszen az egész ország 93 ezer négyzetkilométeren vannak elosztva a parasztgazdaságok - és akár a termelőszövetkezeti tagságra is gondolhatunk, mindenki, aki a mezőgazdasági termelők életét éli. Sokkal nehezebben fogják a mezőgazdasági termelők az érdekeiket képviselni, mint mondjuk egy másik társadalmi réteg. Tehát az, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban ki a hangosabb és kinek fog nak segíteni - sztrájk formájában vagy nem tudom , szerintem ez a kormány és közösen a parlament felelőssége is, hogy valóban itt is a közteherviselés és a társadalmi igazságosság érvényesüljön.
