Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
225 Kezdem rögtön azzal, hogy ennek a törvényjavaslatnak a címe kicsit magyartalan: elnevezéseknek a használatáról, itt a birtokos szerkezet vitatható; de a bajom az, hogy a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és az elnevezéseknek a használatáról szól ez a törvényjavaslat, és kevés sé utal ezen nemzeti jelképek védelmének a szükségességére. Tehát nyilván a használat mellett, a használat korlátainak a megjelölése mellett szólni kell, szólni szükséges a nemzeti jelképek védelméről is - erre Szigethy István képviselőtársam részben már u talt. Ugyanis ha felütjük a Btk.t, a büntető törvénykönyvet, akkor ott a 156. §ban az olvasható, hogy "Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjainak a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Nagyon jól mondta az előbb képviselőtársam azt, hogy a pszichikumnak, az egyéni és a nemzeti személyiség egészének a szerves részét képviselő jelkép megbántása, méltatlan kezelése, netán meg alázása, meggyalázása, megsértése bőven belefér ebbe a "súlyos lelki sérelem" kategóriába, tehát itt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetési tétel. A közösség elleni izgatás a Btk. 269. §ánál azt mondja, hogy "Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség b) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Végezetül a 269. § a) pontja a nemzeti jel képek megsértéséről rendelkezik: "Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt e gy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." Három kérdéskörben három büntetési tételt idéztem ide a Btk.ból. Nagyon helyes és jogos, hogy ilyen szigorúsággal reagál a Btk., tehát ilyen büntetési tételeket ír e lő akár a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekménynél, akár a közösség elleni izgatásnál, valamint a harmadszorra idézett nemzeti jelkép megsértésénél. Tehát itt nem azt szeretném minősíteni vagy taglalni, hogy melyik bűntett az, amely ik súlyosabb elbírálást érdemel, hanem annak a szükségességére szeretném felhívni itt az általános vitában a figyelmet, hogy ezen büntetési tételeknek az összhangba hozása szükséges, valamint arra, hogy noha magam is természetesen pozitívan tudok szólni a törvényjavaslatról és elfogadásra ajánlom, mégis szükséges, hogy itt, ha már a nemzeti jelképnek a mindennapi életben, az állami életben, a nemzeti életben betöltött szerepével törvény foglalkozik - és mi most ezzel foglalatoskodunk , akkor talán nem pusz tán a nemzeti jelképeknek a használatáról kellene tételesen rendelkezni, hanem legalább megjelölni valahol, hogy ezeknek a megsértése milyen szabadságvesztéssel jár, tehát a védelemmel is foglalkozni kellene - nem elég a használattal, a védelemmel is. (19. 00) Jól tudom, hogy egy törvényjavaslat nem képezhet valamilyen lexikont, tehát nem összegezhet minden vonatkozást; sem kereskedelmi jogi, sem védjegyszempontokat - noha erre utalás történik a törvényjavaslatban , sem pedig a Btk. kihatásait és másokat, a miket legalább az utalás szintjén szeretnék majd említeni. Tehát amikor megszületik az ítélet a bíróságon, a törvény alkalmazói mindezen külön törvényeket együtt tekintve alkalmazzák majd, azonban szükséges - nemzeti jelképekről lévén szó - a "védelem" szó t is kiemelni. A második tézis - vagy mondandóm második bekezdése - voltaképpen az állam és a nemzet kategóriájának a megjelenésére vonatkozik ebben a törvényjavaslatban. Jelzem máris képviselőtársaimnak, hogy ebben a kérdésben egy módosító indítványt nyúj tottam be az elnök úrhoz, amelyet majd a maga helyén, a részletes vitában szeretnék részben ismertetni, részben pedig a hozzájárulásukat, a támogatásukat kérni. Ezen javaslatnak - azért ide tartozik, tehát megemlítem - az a lényege, jelenjen meg az is, hog y mi a Magyar Köztársaság állami zászlaja és mi a magyar nemzet emblémája, ha tetszik, zászlaja. Tehát a lényeg az, hogy ez a módosító indítvány - a javaslat által
