Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
2240 kalkulálható tételek fedezetére nem szabadna fix keretösszegeket meghatározni, e helyett ilyen esetekben lehetővé kellene tenni a több évre szóló, nem keret, hanem alapszerű ellátást. A közvetlen termelői támogatások jelentős növekedése remélhetőleg a termelőkhöz jut majd el. A közvetlen termeléstámogatást általában a következőkkel le het indokolni. Először: más agrártámogatások - itt a legtöbbször konkrétan az agrárexport támogatására gondolnak - jelentős része nem a célzott réteghez, a mezőgazdasági termelőkhöz jut el, hanem máshová, a feldolgozókhoz, a kereskedőkhöz. Ez a veszély rem élhetőleg a közvetlen termelői támogatások esetében nincs meg. Másodszor - szól az érv a közvetlen támogatás mellett : ma már a magyar agrártermelői kapacitások olyan leromlott állapotban vannak - egyébként ez igaz is , hogy emiatt mezőgazdaságunk még a meglévő piaci export lehetőségeit sem tudja minden esetben kihasználni. Erre konkrét példaként is lehet említeni a juhászat esetében az Európai Unióhoz kötődő kedvezményes kontingensünket. A közvetlen termelői támogatások azonban hátránnyal is járhatnak, a miről a javaslattevők hajlamosak megfeledkezni. Magyarország tervgazdasági korszakából ismerjük, hogy ez talán a magyar közgazdasági szakirodalom legkimunkáltabb fejezete, a közvetlen termelői támogatások milyen károkat is okozhatnak azáltal, hogy megzavar ják a termelők piaci tisztánlátását, és lehetetlenné teszik a piaci árakon keresztül történő hatékony szabályozást és gazdálkodást. Nem lehet viszont eltekinteni a kedvezőtlen adottságú térségek jövedelemkiegészítő támogatásától sem. A falu, a föld, a falu n élő emberek sorsa, a vidék fejlesztése egy és ugyanaz, nem választható szét és nem befolyásolhatja azt az állami költségvetés hiánya oly mértékben, hogy mindennapi életükben lehetetlen helyzetbe kerüljenek az ott élő emberek. A mezőgazdaságnak feltétlenü l lehetőséget és támogatást kell kapnia, de ez már nem is támogatás, hanem visszajuttatás abból a sokból, amit a mezőgazdaság hasznából eddig is sokszor elvettek: alacsony felvásárlási árak stb. A támogatás nemcsak gazdasági szempontból szükséges é s elsődleges, hanem azért is, mert a mezőgazdaság, a föld, a vidéki megélhetés a világon mindenhol nemzetmegtartó, a vidéken élő emberek elvándorlását nem növeli, hanem egészséges növekedését elősegíti. Az elöregedés, elnéptelenedés folyamata mérséklődik, ami nem közömbös az ország mai helyzetében. BorsodAbaújZemplén megyéből éves szinten mintegy hétezer ember vándorol el, és költözik új helyre. Azt hiszem, ez szinte tragikus állapot. Visszatérve a támogatási rendszerhez: A kormány az 1996. évre 41 milliá rd forintot irányzott elő az exporttámogatásra. A keretről adott rövid szöveges indoklás azonban nem szól arról, hogy a GATTkötelezettségek fényében agrártámogatási célra reálisan felhasználható lesze ez az összeg; hogy a GATTmegállapodás lehetővé teszie a felhasználást; hogy a kormány miként látja át a normatív exporttámogatást, milyen módon, milyen indokokkal, kiknek adják ezt a rengeteg pénzt. Az egyéb kereskedelmi korlátok vámosítása mellett a GATTmegállapodás lényeges eleme volt a támogatások befa gyasztása. Bár az ehhez szükséges számításokat az 198688. évi tényleges adatok alapján kellett kiszámítani, ahogyan a GATTmegállapodás után nyilvánosságra került, a megállapodáshoz benyújtott magyar adatok hibásak voltak, mert nem tartalmazták keleti agr árexportunk támogatását, mert a támogatásösszegeket dollár helyett forintban adták meg, és a magyar infláció a támogatásokat - reálértékben számolva - jelentősen leértékelte. Ezek alapján az 1996. évi magyar támogatás a húszmilliárdos nagyságrendet nem hal adhatja meg. Az USA Genfben ez ügyben már panaszt is emelt Magyarország ellen. Hogyan lehet akkor 41 milliárdot ily feltétek között betervezni? Legalábbis a tételhez adott szöveges ismertetésben a képviselőkkel közölni kellett volna ezt a problémát. Ez a k öltségvetés azt mutatja, hogy továbbra is késik a magyar exporttámogatás alapvető átalakítása, az ugyanis nem tekinthető jelentős mértékű
