Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TIRTS TAMÁS (Fidesz):
2230 aggasztó a fiatalok körében. Ezért a vállalkozásokat érintő gazdasági problémák nagyon fontosak, és e tekintetben nagyon fontos lenne, hogy az a piacgazdasági környezet, amely egy jó vállalkozási magatartást elősegíthet, kialakuljon. Mi lenn e ennek a feltétele? Kiszámítható és a vállalkozásokat támogató ösztönző gazdaságpolitika; vállalkozói jogbiztonság; stabil, a fejlesztést ösztönző adórendszer; valamint kedvező forráslehetőségek. Ténylegesen ez a helyzet most nem létezik. A vállalkozások számának ugrásszerű növekedését nem a kedvező vállalkozási környezet, hanem a nagyvállalati struktúra szétesése, a munkahelyek megszüntetése miatti vállalkozási kényszer, a megélhetési források kiegészítése, a vállalkozásbarát politikát hirdető kormányzati biztatások, az egzisztenciahitel kedvezőnek ítélt csábítása, valamint az időszakosan jelentkező kedvezőbb adózási lehetőségek együttes hatása eredményezte. A vállalkozások árbevétele és a beruházások tényadatai összehasonlító áron számolva elmaradnak a tí z évvel ezelőtti szinttől. Az egy főre jutó '94. évi 6500 dollárt kitevő GDP távol van a tizenkét legfejlettebb közös piaci tagállam 17 500 dolláros átlagától. A vállalkozási forráshiány, a magas infláció, a hitelszerzés nehézségei, a magas, kigazdálkodhat atlan kamat és a többszörös biztosítékok, a nem kellően átgondolt csődtörvény, az adó- és társadalombiztosítási szabályozás gyakori - most már évenkénti - változásai, valamint mindenekelőtt - ezt szeretném aláhúzni - az államháztartási reform elmaradása és a feketegazdaság burjánzása sokat rontottak az 1990ben megnyílt lehetőségen, amely kedvező indítást adott egy olyan modern polgári társadalmigazdasági berendezkedés megvalósításának, amit a magántulajdon túlsúlya és támogatottsága, a vállalkozás és a ve rseny szabadsága jellemezne. A vállalkozási eredményeket ez a kedvezőtlen helyzet jelentősen befolyásolta. A társasági adó képzését meghatározta a forráshelyzet. A legális feltételek között szinte kigazdálkodhatatlan kamatterhek miatt azok a vállalkozások kerültek veszélyeztetett helyzetbe, amelyek fejlesztéseket hajtottak végre. A magas adó és a még magasabb társadalombiztosítási kötelezettségek nem ösztönzik a vállalkozókat, szűkítik a fizetőképes keresletet a belföldi piacon. (10.20) A pénzforgás lassú, és ehhez a kormányzati intézkedések is nagymértékben hozzájárultak. Nem megfelelő a jogharmonizáció a vállalkozások s a jogalkalmazás között. Az államtól példamutatást várnánk az etikus, kiszámítható és szavatartó magatartási normák terjesztésében. Ezt ma is csak várhatjuk. Bokros úr 2000 forintos áldozatot kért az egyetemistáktól, és a saját végkielégítését a családi alapítványra utalta. A helyi önkormányzatok szakmájukat tanulva a vállalkozásokban elsődlegesen adóalanyokat, bérleti díjfizetőket látnak, és még másodlagosan sem nagyon látnak gazdasági partnereket. 1988 óta a különböző kormányok vállalkozásbarát gazdaságpolitikát hirdettek. A rendszerváltáskor joggal várhattuk, hogy a politika a gazdaság formálója helyett kiszolgálójává válik. Ez mind a mai n apig nem igazolódott be. Az államháztartási reform szándéka is egyelőre csak szándék maradt. A kormány által márciusban meghirdetett, s a Bokroscsomagban realizálódott gazdaságpolitikai váltá s, valamint a most beterjesztett adóváltozások nem segítik elő a vállalkozások ösztönzését. Mindez tovább mélyíti a bizalmatlanságot s az adórendszer stabilitásának hiányát. A gyakori évközi tűzoltás jellegű módosítások költségvetési többletbevétele nem bi ztos, hogy meghaladja a vállalkozásoknál jelentkező és a módosítások végrehajtásával együtt járó költségeket. Tisztelt Ház! A kormány adófilozófiája a fogyasztási típusú adókat preferálja. '94ben az adóbevételek 35 százaléka az áfából, 32 százaléka az sz jából, 16 százaléka a fogyasztási adóból és mindössze 8 százaléka származott a társasági adóbevételből. Megjelentek azonban, sőt erősödtek, s jövőre tovább bővülnek a közvetlen termeléshez, működéshez kapcsolódó termelési típusú adók, adójellegű és egyéb k ötelezettségek.
