Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 9 (124. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
2204 valójában a két alrendszer pénzösszegében majdnem a felét teszi ki, illetve haladja meg az állami költségvetésnek. Tehát mindenképpen olyan fontos dolog, hogy nem volna szabad önmagában, illetve a kettőt egymástól függetlenül tárgyalni. Sajnos ebben a parlamentben mégis évek óta az a szokás dívik, hogy külön tárgyaljuk a kettőt, és idén is e z következett be. A szociális bizottság ülésén ígéretet kaptunk arra, hogy a társadalombiztosítási költségvetés napokon belül a parlament asztalára kerül. Sőt, még azt az ígéretet is kaptuk, hogy elképzelhető, hogy a tárgyalás során a két költségvetés beér i egymást, és talán lesz egy periódus, egy olyan csodálatos pont, amikor a parlamentben egyszerre tárgyalható ez a kettő. Nagyon reménykedem abban, hogy ez bekövetkezik, hiszen ebben a költségvetésben már nagyon komoly utalások vannak a társadalombiztosítá si költségvetésre. Az egyik utalás tulajdonképpen már a tavalyi tervezetben is megjelent gyámoltalanabb, elvetélt formában. Nevezetesen az, hogy adhatóe, illetve meddig adható kamatmentes hitel a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és az Egészségbiztosítási Alapna k. Ha visszaemlékeznek képviselőtársaim az elmúlt évi, '95. évi költségvetési tervezetre, ott megjelent, hogy egy fillér kamatmentes hitelt nem kaphat a két alap, hanem úgy kell gazdálkodniuk, hogy ne kelljen felvenniük hitelt likviditási problémájuk eseté n, ha pedig ezt mégis meg kell tenniük, akkor a banki hitelnek megfelelően juthatnak hozzá ehhez. Ez ellehetetlenítette volna az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alapot, ezért a kormány nagyon bölcsen meghajolt a módosító javaslatok előtt, és elté rt ettől, visszavonta ezt az elképzelést. Idén más formában került elénk ez a probléma. Azt gondolom, hogy sokkal átgondoltabb, sokkal kulturáltabb és sokkal jobb vonatkozásban. Nevezetesen ez a költségvetéstervezet már azt mondja, hogy 24 milliárd forint a Nyugdíjbiztosítási Alap és 30 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában még elfogadható, és még felvehető kamatmentesen a hitel. Azt gondolom, ez egy bölcs döntés volt, arra figyelmezteti a két alapot, hogy gazdálkodjon okosan és önálló an, de ha bajban van, mögötte áll az állami költségvetés ilyen összegek erejéig. A kérdés az, hogy mennyire lesz ez elég, elég lesze. Megint szeretnék visszakanyarodni oda, hogy ha most itt lenne a társadalombiztosítási költségvetés, akkor kiderülne belől e, hogy valójában ők számolnake valamiféle kamatterhekkel, vagy nem. A másik nagyon fontos kapcsolódási pont a két költségvetés között - amely már itt is megjelenik , hogy ki fizet azok után, akik után senki nem fizet. Hiszen mint tudjuk, a 10 millió mag yarból körülbelül 3,43,5 millió magyar fizet, vagy helyette a munkaadója fizet járulékot. A többiek valamilyen módon nem fizetnek, vagy a gyerekek esetében a család jogán, a szülők jogán jogosultak, vagy pedig valami más státussal rendelkeznek, esetleg me nekültek, szociálisan rászorultak, hajléktalanok, vagy olyan helyzetben vannak, hogy egyáltalán nincs munkahelyük, munkanélküliek, nem tudnak fizetni. Helyettük a magyar állam fizeti ezt a járulékot. Ez a múlt évben 10 milliárd forint volt, de akkor is kev ésnek bizonyult. Nagy örömünkre szolgál ezért, hogy idén ez már 12 milliárd forint, ami persze több mint tavaly volt, de még mindig kevés. Ha csak egy nagyon egyszerű számítást végzünk és a jelenlegi számokból számolunk vissza, akkor egy ilyen jogosultra - aki valójában jogosult az állampolgári jogán, de igazán mégsem jogosult, mert senki nem fizet utána - egy hónapban 2200 forint jut. (8.10) Egy rövid szorzással azért az megállapítható, hogy minimálisan 30 milliárd forint lenne elég talán arra, hogy fedezn é ezen állampolgárok egészségbiztosítási járulékát; valójában ez a 12 milliárd forint messze nem elég erre. Én ma két kérdéssel szeretnék itt önök előtt foglalkozni a '96. évi költségvetés kapcsán. Az egyik az, amelyik benne van ebben a költségvetésben és a másik, amelyik nincsen benne. Talán kezdeném azzal, amelyik nincsen benne.