Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 11 (104. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DÖGEI IMRE (FKGP):
221 törvény az adekvát eszköz. Kiegészítő rendelkezések egész sora csatlakozik ehhez, többek között az általam említett kormányrendelet is, amely a zt a személyi kört érinti, amelyet ön most hozzászólásában képviselt. Azt nem vitatom, hogy ez nem maradéktalan, nem vitatom, hogy ez nem teljes, de természetesen a kárpótlás egész természetéből következően nem tudjuk maximaként érvényesíteni, hogy mindenk inek mindenért minden alkalommal maximális kárpótlást tudjon biztosítani bármely kormány. Az előző kormány sem tudott, ez a kormány sem tud - és remélem, sikerül lezárni ezt a folyamatot. Itt arról a törekvésről, arról a szándékról van szó, hogy ezeket a p roblémákat tisztességgel, emberi méltósággal, az ország teherbíró képességére tekintettel próbáljuk meg lezárni. Ezt a felfogást tükrözi a javaslatunk. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, miniszter úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Hasznos Miklós úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjének. DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP) : Miniszter úr! Én nem kívántam volna ezt a kérdést tovább ragozni, de ha már ön említette a nyugdíjat és a tbellátást, akkor ehhez cs ak egyetlen mondatot tudok hozzáfűzni: a másik körnek, a '39től munkaszolgálatot teljesítettnek a nyugdíj- és tbellátását 1945től kezdve rendezték már. Ha tehát ez jogalap, hogy most senki ne kérjen semmit, mert a társadalombiztosítási és a nyugdíjprobl éma rendezve van, akkor nem értjük, hogy miért került be a másik kör - ugyanis azok is rendezve vannak. (18.40) A másik: a törvényjavaslat 1. §a mondja ki, hogy a '3989 közötti, személyes szabadságot politikai okból... s a többi s a többi - akkor meg kel l változtatni az 1. §t, és azt kell odaírni, hogy "egyes", és nem mindegyikre, mert akkor már egy kör kimarad az egészből. A harmadik pedig: amit önök megszavaztak - és én tárgyilagosan említettem a jegyzőkönyv alapján , mind az SZDSZ, mind az MSZP akkor i frakciója, egységesen igennel, az nem az volt, hogy második világháború meg harctéri alakulat, hanem a jelzők nélküli munkaszolgálat; és nem véletlenül Csépe Béla és Nagy Ferenc József terjesztette be - akik mind a ketten munkaszolgálatosok voltak a Ráko sirendszerben , és világosan, egyértelműen elmondták a felszólalásukban, hogy ez a módosító javaslat azt a célt szolgálja, hogy minden diktatúra munkaszolgálatos áldozatait azonos mértékű kárpótláshoz juttassa. Azt hiszem, hogy akkor önök odafigyeltek, é s nem véletlenül nyomták meg az igen gombot, nagyon jól tudták, hogy miről van szó; nemcsak arról, hogy most a második világháború egy köréből csinálunk egy "második" második világháborús kört. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.) EL NÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kérdezem önöket, kíváne még valaki felszólalni e tárgykörben. Kétperces időkeretben megadom a szót Dögei Imre úrnak, a Független Kisgazdapárt képviselőjének. DÖGEI IMRE (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tis ztelt Képviselőház! Nem tudom megállni, hogy erre a témakörre csak egy pár mondattal ne reflektáljak. Kunmadarason voltam pontosan akkor katona - sorkatonai szolgálatot teljesítettem , amikor a munkaszolgálatosok ott dolgoztak. Majd később, illetve előzől eg Rákospalota mellett szintén munkaszolgálatosok teljesítettek szolgálatot. Többször voltam a városparancsnokságon mint járőr kivezényelve, és az ÁVH ezeket a munkaszolgálatosokat igen sokszor, nagy előszeretettel egzecírozta. Emberi méltóságukat úgy megs értették, hogy az már elviselhetetlen volt. A sorkatonákból került járőr védte meg sokszor őket az ávés katonákkal szemben. Azonkívül az ellátásuk élelmiszerből rendkívül szűkös volt, és abszolút embertelen körülmények között aludtak és keltek.
