Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DARÓCZY ZOLTÁN (MSZP):
2194 olyat mondani, ami nem igazán igényel viszontválaszt. Két tájékoztatással tartozom a tisztelt Háznak. Az egyik az, hogy a házbizottságban történt megáll apodás alapján a plenáris vita ideje alatt bizottságok ülésezhetnek. Képviselőtársaim jó része különböző munkacsoportokban vagy éppen bizottságokban ülésezik, ezért nem vesznek részt ezen a vitán. A másik a dekoncentrált szervek kérdése. Ez nagyon fontos k érdés a közigazgatás struktúrájában. Mi magunk is így ítéljük meg, és a dekoncentrált szervek teljes feladatrendszerének áttekintésével mostanság - régebb óta - az önök által is ismert államtitkár úr foglalkozik. Hamarosan javaslatok készülnek - részben a Ház elé, részben a kormány elé - a korszerűsítésre. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Felszólalásra megadom a lehetőséget Daróczy Zoltán képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. DARÓCZY ZOLTÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök As szony! Tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, hogy az írásban jelentkezők között nem szerepelt kormánypárti képviselő, de ez nem jelenti azt, hogy a kormánypárti képviselők ki akarják húzni magukat a vitából. Ebben az értelemben példaként szeretnék - az adm inisztrációs hiba kijavítását is jelezve - szót kérni. A miniszter úr expozéja az elmúlt évek gyakorlatához képest egyfajta elmozdulást jelent számomra, nevezetesen egy változtatási szándékot. Hogy ez a változtatási szándék jó irányba megye, azt én neheze n tudom megítélni, de az elmondottak alapján mégis azt kell kimondanom, hogy történelmi változások kezdetén vagyunk. Ezt jelzi az, hogy a miniszter úr azt mondta beszámolójában, illetve előterjesztésében, hogy az egész költségvetés lényegi szemléletét az á llamháztartásról szóló reformjavaslat, az adótörvényekről szóló kiegészítő, illetve reformjavaslatok, a hiányzó tbköltségvetés és maga a költségvetés jelenti. Meggyőződésem, hogy túl sok feladatot vállaltunk fel mi, képviselők, hogy ezt a há rom fontos dolgot minden évben vagy ebben az évben komplexen áttekintsük. Az államháztartásról szóló törvény módosítására véleményem szerint sokkal korábban sort kellett volna keríteni, hiszen ez adja meg a savátborsát azoknak a változásoknak, irányzatokn ak, amiket megcélzunk. Most, a költségvetési vitához tapadva, mindannyiunkat elbizonytalanít az, hogy ezekben a kérdésekben lényegében nincs közmegegyezés, ennek következtében valós, jogos felvetések hangozhatnak el a tervszerű törvényhozást illetően. Ugya nígy meggyőződésem, hogy minden évben az adótörvények generális javítására való hajlam nem feltétlenül szerencsés, hiszen ez mindenkit elbizonytalanít, főleg a gazdasági résztvevőket. De nemcsak a gazdaság résztvevőit, hanem az ország majdnem minden lakosá t. A tbköltségvetés hiányát semmivel sem tudom menteni. A másik figyelemre méltó felsorolása a pénzügyminiszter úrnak az volt, milyen prioritásai vannak a kormánynak az elkövetkező időszakra vonatkozóan. Engedjék meg, hogy megismételjem, mert nagyon tanul ságos volt számomra: 1. A külső adósság kezelése. 2. A belső adósság kezelése. 3. A befektetések, megtakarítások növelése. 4. Az infláció fékezése. Ha ebből valaki arra következtetne, hogy a kormánynak van elképzelése a reálszféráról vagy a nagy alrendszer ek fejlesztéséről, esetleg visszafejlesztéséről, modernizációjáról, akkor azt kell mondanom, hogy ebből nem következik semmi. Ez egy tipikus főkönyvelői szemlélet, amely felsorolja azokat a területeket, ahol a pénz mozog, ahol pénzhiány van, ahova dugdosni kell a pénzt, ahova be kell szedni az adókat, hogy egyáltalán kezelhető legyen az egész. De hogy milyen irányba akarjuk mi a magyar jövőt egy kicsit fel is rajzolni - amennyire ez egy költségvetés kapcsán
