Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2183 Nagyon rövid az idő a válaszra. Lajtai képviselőtársamnak azt szeretném mondani: ő ellentétet lát abban, hogy mi békét akarunk, én mégis az elrettentésről beszéltem. Csak egy régi latin m ondást szeretnék az emlékezetébe idézni, amely úgy szól, hogy "Si vis pacem, para bellum", vagyis "Ha békét akarsz, készülj a háborúra." Nagyon röviden Fodor államtitkár úrnak: lehet, hogy a számoknál valamilyen differencia van, mert a 8,6 százalékot a köl tségvetés indoklásában olvastam. Majd pontosabban utánanézünk. Annak azonban - mint ellenzéki képviselő is - nagyon örülök, hogy úgy látszik, hogy sikerül megoldani azt a problémát, amely most a honvédség vezetése és a különféle szervezetek között van, mer t a szolgálati jogviszonyról szóló törvényt a Kereszténydemokrata Néppárt is támogatja, hogy az lehetőség szerint még az idén a parlament elé kerüljön, és elfogadásra kerüljön, s akkor egy olyan illetményrendszer lehessen már januártól, amellyel remélhetől eg a hivatásos állomány és a polgári alkalmazottak is meg lesznek elégedve. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Balsay István, a Fidesz részéről. Őt követi majd Demeter Ervin, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Meg adom a szót Balsay István képviselő úrnak. Fidesz. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt jelen lévő Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszonyok! Államtitkár Urak! A FideszMagyar Polgári Párt a Magyar Köztársaság 1996. évi költsé gvetését az ifjúság helyzete lényeges javításának elmaradása miatt, a közoktatás finanszírozásának bizonytalansága miatt, valamint a feketegazdaság jövedelmeinek nem kellő hatékonyságú behajtása miatt elveti. Az önkormányzatok, amelyekről beszélni kívánok, számunkra falut, várost, bölcsődét, óvodát, oktatást, kultúrát, könyvtárat jelentenek. Hadd ismételjem meg itt a magyar parlamentben azt a gyönyörű idézetet, amivel mondanivalómat szeretném indítani. "A község szabadsága, amely oly nehezen jön létre, egyb en a legvédtelenebb is a hatalom beavatkozásaival szemben. A községi intézmények magukra hagyatva alig tudnák felvenni a harcot egy vállalkozó szellemű és erős kormányzattal ahhoz, hogy sikeresen védjék magukat, előbb ki kell bontakozniuk, s össze kell kap csolódniuk a nemzeti eszmékkel és szokásokkal. Így tehát a községek szabadsága, amíg át nem hatol az erkölcsbe, könnyen szétzúzható. Viszont addig nem hatolhat be az erkölcsökbe, amíg elég hosszú ideig nem volt a törvényekben. A szabad népek ereje mégis a községekben rejlik" - folytatja az idézet. "A községi intézmények ugyanazt jelentik a szabadság számára, mint az elemi iskola a tudomány számára. A nép általuk fér a szabadsághoz, s tanulja meg, hogyan élhet vele békésen és szokhat hozzá alkalmazásához. A községi intézmények nélkül a nemzet létrehozhat szabad kormányzatot, de nem ismerheti a szabadság szellemét." Ezek a csodálatos Tocquevillei gondolatok most egy éves költségvetés készítése során ismét és ismét eszembe jutnak, hiszen az önkormányzatok köl tségvetése, amely falu, város, főváros, megye, kerületek életét befolyásolja, alapvető fontosságú, hogy mindenki megismerhesse a szabadság szellemét. Az önkormányzatiság jelentős mértékben módosul az 1996. évi költségvetés készítése során. Annak ellenére, hogy nem ismerhettük meg teljes mélységében a közoktatási törvény módosulásáról szóló javaslatot, hogy most tárgyaljuk az adókról, a helyi adókról, a gépjárműadókról szóló törvények módosításának tervezetét, a kormány tárgyalja, hogy milyen módon lehet jav ítani az előkészítés, az önkormányzatok számára a tervezhetőség, a kiszámíthatóság feltételrendszerein. Még nem született meg a mérlegek tartalmára vonatkozó előírásainak a szabályozása, amelyek alapján az önkormányzatok, amelyek kellő információ hiányában még nem tudtak hozzálátni a költségvetés előkészítéséhez, megalapozásához, nekiláthassanak ennek a feladatnak. Mi úgy ítéljük meg, hogy a szabályozás legfontosabb elveit a költségvetés nem igazolja vissza. Elképzelhető, hogy a kötelező állami feladatok kö zül a feladatorientált finanszírozású közoktatás
