Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSIGE JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
2179 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Dobos Krisztina felszólalását. Kétperces reagálásra kért szót Csige József, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. CSIGE JÓZSEF (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, időnként fordítottan alakulnak a szerepek. Dobos Krisztina képviselőtársunk azt mondja, hogy elégedett a költségvetéssel. Bevallo m itt a Ház színe előtt, én nem vagyok ennyire elégedett, még akkor sem, ha szabadon szárnyalhat a fantáziám, s még akkor sem, ha a sarokszámok mögé akármit gondolhatok. Én azt szeretném, ha ezek a sarokszámok magasabbak lennének, jobbak lennének, és akkor egyet is értenék Dobos Krisztinával. Pedig a kritikájában jogos elemek is előfordulnak De persze az nem jó módszer, ha azt mondjuk, hogy csak fejkvótafinanszírozást tartalmaz az előterjesztés, vagy csak normatívát, vagy csak augusztus 1jéig, mert a dolo g így akkor nem kezelhető. Ha ez a kettő összecsúszik, akkor mindegyikből ki lehet kapni a negatívumot, és egyiknél se vesszük észre azt, ami jobb, és akkor előáll az a helyzet, amikor a fürdővízzel együtt kiöntjük a gyermeket is. Azt gondolom, ha bennem némi elégedettség lehet, az mindenekelőtt abból táplálkozik, hogy például az óvodai normatíva a duplájára emelkedett, a korábbi 27 ezerről 54 ezerre, és azért ez nem semmi. Akárhogy is számítjuk a dolgokat, ez jelentősen megkönnyíti a fenntartók és az óvodák helyzetét. Hasonlókat mondhatok az általános iskolánál, a középiskolánál, a bejárás támogatásánál, az etnikai, nemzetiségi iskolák támogatásánál és még egy néhány sornál. Azzal viszont egyetértek, hogy a hiányosságokat és azokat az ígéreteket, amelyekről Dobos Krisztina is beszélt, be kell hajtani. Nekem meggyőződésem, hogy a szocialista frakció oktatási munkacsoportjával ebben a dologban jól együtt lehet működni, és ezt együtt tudjuk javítani. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon .) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Mészáros Gyula, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, őt követi majd Balsay István, a Fidesz részéről. Megadom a szót Mészáros Gyula képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az 1996. évi költségvetés általános vitájában elsősorban a honvédelmi tárca költségvetésével kívánok foglalkozni. A honvédelem feladatait és alapvető céljait a honvédelmi törvény és a honvédelmi alapelve k tartalmazzák. A mindenkori kormány feladata, hogy ezen célok megvalósítását anyagi eszközökkel is biztosítsa. Honvédelmi politikánk védelmi jellegű, nincs kialakított ellenségképünk. A Magyar Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és területi sér thetetlenségének megvédésén kívül nincsenek egyéb, katonai erővel elérendő céljai. Tehát katonai doktrinánk alapvetően védelmi jellegű. A védelemnek azonban békeidőben is olyannak kell lennie, amely kellő visszatartó erőt mutat bármilyen külső támadási szá ndékkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a magyar fegyveres erőket olyan szinten és készültségi fokon kell tartani, hogy az tegye kockázatossá az ország ellen irányuló fegyveres agressziót, és ezáltal járuljon hozzá a fegyveres konfliktusok elkerüléséhez. Had seregünk legyen képes minden időben az ország területének, légterének és lakosságának védelmére. Röviden arra kívánok kitérni, hogy az előttünk álló költségvetés biztosítjae azokat az anyagi eszközöket, amelyek a fenti célok eléréséhez elengedhetetlenül s zükségesek. A tisztelt Ház ez év júniusában fogadta el a Magyar Honvédség átalakításának középtávú tervét, amelyet röviden haderőreformnak szoktunk nevezni. Ezen országgyűlési határozat szerint a kormány 1998 végére a Magyar Honvédség létszámát a jelenlegi mintegy 93 ezer főről 60 ezer főre kívánja
