Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 8 (123. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
2123 képvisel őtársaim nevében kisebbségi különvéleményt előadnom, mert az azt jelentené, hogy a törvény jó. Sajnos azonban nem jó, ellenkezőleg, nagyon rossz, elfogadhatatlan. Miről is van szó? Az úgynevezett stabilizáció nem sikerült. Az MSZPSZDSZkormány sokszor meg mosolyogni való sikerpropagandájának ellenére is ez ma már nyilvánvaló. A kormány szerencsétlen intézkedéseinek reális hatásait nem elemezte és ezen hatások komoly számbavétele nélkül indította el az 1996os gazdaságpolitikai lépésének előkészítését. A ros sz helyzetfelismerés rossz adótörvényeket és adóztatási filozófiát eredményez. Ezek a törvények kapkodva, egyeztetés nélkül, ugyanakkor rendkívül késve kerültek a parlament elé. Különösen előkészületlen a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat. Oly annyira az, hogy azt is mondhatnám, nincs miről tárgyalni, hiszen köztudott, hogy a törvényjavaslat legalapvetőbb eleme, az adótáblázat még nem végleges, változhat. Erről miniszter úr is beszélt. Kifogásolnunk kell azt is, hogy nem készült részletes hatáse lemzés, amely megmutatná, hogy a lakosság különböző rétegeit hogyan érinti a törvény. A hiányzó hatáselemezés nélkül is megállapítható könnyen, hogy az új törvény, illetve javaslat a kisembertől több pénzt vesz el, mint eddig bármikor. Legjobban a középker esetűeket sújtja, mert a mai napi ismereteink szerint az adótáblákat nem igazítja, módosítja az inflációnak megfelelően. Nem fogadható el a mezőgazdasági kistermelők adókedvezményének változatlanul hagyása. Ez a kedvezmény nagyon sok olyan nehézsorsú falus i embert érint, akik kisegítőgazdaságuk szerény jövedelméből igyekeznek átvészelni, túlélni az MSZPSZDSZkormány megszorító intézkedéseit. Megmagyarázhatatlan az, hogy ezt a bizonyos 1 millió forintos jövedelemhatárt az MSZPSZDSZ parlamenti többség miért nem hajlandó emelni immár két éve, amikor is ezen MSZPSZDSZkormányzat alatt annak értéke felére, harmadára csökkent az infláció tudatos növelése miatt. Ez az eljárás egyenértékű a kedvezmény fokozatos megszüntetésével. Nemcsak a mezőgazdasági, hanem az egyéb egyéni vállalkozókat sem szereti a törvényjavaslat. A feketézők elleni fellépés zászlaja alatt elsősorban a kisembereket érintő, alapvető jogelveket sértő rendelkezéseket tartalmaz. Például az 1. § 4. pontja az adózóra hárítja a kedvezmény igénybevé tele esetén a bizonyítás terheit. Ez azt jelenti a falusi lakosság számára, hogy akik élnek például a kistermelői adókedvezménnyel, készülhetnek az igénybevétel jogosságának bizonyítására. Csak zárójelben jegyzem meg, persze felmerülhet a kérdés, egyáltalá n vane szükség kistermelőre, magánvállalkozóra a mezőgazdaságban. E kis kitérő mondat után visszatérve a törvényjavaslatra, nem hagyható említés nélkül az az alkotmányossági aggály sem, amely a kárpótlással szerzett földeknek a szerzéstől számított 3 év u táni eladásakor felmerülő adózási eljárás miatt fogalmazható meg. Ezen törvényértelmezési probléma kifejtésére természetesen most nincs idő, felvetésével csupán teljesebbé kívántam tenni megalapozott kifogásaink példatárát. Tisztelt Ház! Nap mint nap nagyo n sok, az országért és saját sorsáért aggódó emberrel találkozom, akik felteszik a kérdést: képviselő úr, miért vitatkoznak, veszekednek olyan sokat ott a parlamentben. Jobb lenne, ha nagyobb egyetértéssel intéznék az ország ügyeit. Remélem, hogy az adócso mag és ezen belül a személyi jövedelemadó tárgyalása meggyőzi az idefigyelő állampolgárokat arról, hogy nagyon is szükség van az MSZPSZDSZkormánnyal, pártokkal és parlamenti frakcióikkal szemben egy más, egy ésszerűbb és emberibb, de ugyanakkor határozot t álláspont megfogalmazására. Összefoglalva, a négy ellenzéki párt mezőgazdasági bizottságban dolgozó képviselőinek egyhangú véleménye, hogy a törvényjavaslatot nem tartjuk alkalmasnak az általános vitára. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
